Már az eddigi adatok alapján is több tízezren voltak kíváncsiak a Moszkvában zajló Munkácsy- és Capa-kiállításokra – hangzott el az oroszországi Magyar Kulturális Napokat lezáró hétfői budapesti sajtótájékoztatón. Baranyi András, a moszkvai Balassi Intézet igazgatója elmondta: a Puskin Szépművészeti Múzeumban augusztus 23-ig tartó Munkácsy-kiállítást eddig 85 ezren nézték meg, Robert Capa fotóit pedig az elmúlt másfél hónapban körülbelül 50 ezren látták a Multimedia Art Múzeumban, ahol a mintegy 120 kép – köztük a John Steinbeckkel közösen tett szovjetunióbeli utazásukon készített fotók – még július 19-ig megtekinthetők.
Hozzátette: Munkácsy és Capa művei is most láthatók először Oroszországban. Íjgyártó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkára hangsúlyozta: mintegy tíz éve nem volt olyan nagyszabású programsorozat Oroszországban, amelyen a magyar kultúra ilyen széles horizonton mutatkozhatott volna be a könnyűzenétől a néptáncon át a kortárs költészetig és gasztronómiáig. Kiemelte azt is, hogy ez volt az első jelentős rendezvénysorozat, amelyet a tavaly a külügyi tárca alá rendelt Balassi Intézettel közösen szerveztek.
A június 30-án zárult oroszországi Magyar Kulturális Napok 3 hónapja alatt 5 városban – Moszkva és Szentpétervár mellett Nyizsnyij Novgorodban, Kazányban és Jekatyerinburgban –, 20 rendezvényen, több mint 200 magyar művész részvételével mutatták be a magyar kultúrát. Az Omega együttes a Megváltó Krisztus Székesegyházban mutatta be Oratóriumát, a Magyar Állami Népi Együttes Kubinyi Júlia népdalénekessel adta elő Magyar rapszódia című műsorát több helyszínen – köztük a moszkvai Csajkovszkij Hangversenyteremben -, a magyar dzsessz kiválóságai közül fellépett Babos Gyula és Fekete-Kovács Kornél, a hazai könnyűzenét pedig mások mellett a Mary PopKids és a Zagar képviselte.
Rendeztek operettgálát budapesti és moszkvai művészek fellépésével, és koncertezett Havasi Balázs zongorista is. Folytatta oroszországi körútját Csepei Katalin és Tibor Victor Vasarely optikai terei című kiállítása, és nagy siker volt a Klein Rudolf 30 éves kutatómunkája eredményeként létrejött tárlat is, amely Közép-Kelet-Európa 1782 és 1944 közötti zsinagógaépítészetét mutatja be. Hammerstein Judit, a Balassi Intézet főigazgatója kiemelte, hogy magyar filmhetet is rendeztek, amelynek résztvevői Mundruczó Kornél rendezővel is találkozhattak, továbbá kortárs magyar költészeti antológiát jelentettek meg 55 költő műveiből, amelynek jelentőségét mutatja, hogy utoljára 30 éve jelent meg hasonló kiadvány.
A Magyar Kulturális Napok kiemelt rendezvényeként több tízezer látogatót vonzott a Magyarország+ elnevezésű kulturális, turisztikai és gasztrofesztivál, amelynek Moszkva legnagyobb közparkja, a Gorkij Park adott otthont. Baranyi András elmondása szerint itt elsősorban a fiatalokat akarták megszólítani, és a sikert jelzi a közösségi médián megosztott fotók és kommentek tömkelege. A rendezvényen képviseltette magát a Sziget fesztivál – felléptek az augusztusi fesztiválon is zenélő fiatal magyar együttesek –, mesterkurzust tartottak a Rubik-kocka kirakásából, és felállították Szőke Gábor Miklós grandiózus, A komondor ereje című óriáskutya-installációját is.
Ajánló
Baranyi András szerint a rendezvények sikeréhez hozzájárult a két nép közti lelki rokonság is. „Félszavakból is megértjük egymást. Az oroszok azonnal értik a magyar verseket, és a klasszikus magyar rockzene is éppúgy megfogja őket, mint az új nemzedék zenéje.” Íjgyártó István az MTI-nek elmondta: már régóta érett egy nagyszabású oroszországi magyar rendezvénysorozat létrehozása, de a közvetlen előzmény Vlagyimir Putyin orosz elnök februári budapesti látogatása volt, ahol Orbán Viktor miniszterelnökkel a kulturális kapcsolatok erősítésében is megegyeztek. Mint mondta, folyamatban van a magyar kulturális diplomáciai stratégia átszervezése, amelynek egyik kiemelt hosszú távú célja, hogy a magyar kultúra ne csak azokban a városokban legyen jelen, ahol magyar intézet van, hanem – kisebb-nagyobb intenzitással – mindenhol, ahol diplomáciai állomáshely működik.
A közeljövő tervei közül kiemelte a Lengyelországban 2016/17-re tervezett nagyszabású, egy-másfél évet felölelő, az egész országra kiterjedő magyar kulturális programsorozatot, amely többek között az 1956-os forradalom évfordulójára fókuszál majd, és kihasználja azt is, hogy 2016-ban Európa egyik kulturális fővárosa Wroclaw lesz. Kitért arra is, hogy Bartók Béla és Semmelweis Ignác halálának évfordulóját is hangversenyekkel, vándorkiállítással és más rendezvényekkel szeretnék népszerűsíteni külföldön a következő időszakban.
