Szaakasvili, Odessza megye kormányzója készen áll arra, hogy külföldi befektetők számára értékesítse Odessza tengeri kikötőjét, bár nem ő a szülőatyja ennek a kezdeményezésnek – írja Novorosszia hírügynöksége. A megye egy másik kikötője Iljicsevszkben található, ami már csak felerészben ukrán tulajdon, hiszen az idei év elejétől az amerikai Siguler Guff & Company lett az 50 százalékos tulajdonos.
Ukrajnában 13 kisebb -nagyobb tengeri kikötő van, persze mind különböző,valamelyik erős kiépítettséggel rendelkezik, úgy mint például az odesszai és az illicsevszki tengeri kikötő, de a többségnek tovább fejlesztésekre és befektetésre lenne szüksége. Minden egyes kikötő stratégiai jelentőségű, hiszen körülöttük különböző infrastruktúra épült és épül ki, sőt valamelyikben hajóépítő és javító vállalatok is vannak.
Mint Ukrajnában bármely más objektumot a tengeri kikötőkkel az állam hanyagul bánt, ezért szívesen privatizálják azokat, de nem magukat a kikötőket, hanem az infrastrukturális objektumokat, mint például a raktárakat, terminálokat stb. A tengeri kikötők általában az állam tulajdonában maradtak, mivel stratégiai jelentőséggel bírnak. Ha egy ország tengeri kereskedelmet folytat a világ más részeivel, akkor a tengeri kikötők sosem lesznek veszteségesek.
A fizetésképtelenség előtt álló Ukrajnában a tengeri kikötők csak egy újabb koloncot jelentenek, de ez nem a kikötők hibája, hanem magáé az országé. Ha az ország gazdasága rosszul működik, akkor a kikötők sem tudnak hasznot hozni. De ne felejtsük el a korrupciót sem. Hosszú időn keresztül Igor Kolomojszkij, ukrán oligarcha irányította a kikötőt, amely kedvezményes áron szállította a saját olajfinomítóiból származó kőolaj termékeit. Megjegyzendő, hogy a gazdasági szakértők adatai szerint Odessza megye tengeri kikötőin keresztül intézik Ukrajna tengeri kereskedelmének 64,4 százalékát.
Vlagyimir Arabadzsi, a Tavriai Regionális Fejlesztési és Innovációs Központ igazgatója szerint fontos tényező az is, hogy mennyit fizetnek a hajók az ukrán kikötőkben való dokkolásáért. Például a Panamax osztályú hajók (50-60 ezer tonna) dokkolása Nyikolajevben 116 ezer dollárba kerül, míg Odesszában csak 80 ezer dollárba.
Ajánló
Figyelembe véve mindent, a tengeri kikötők privatizációja abszurdnak tűnik, hiszen például senki sem privatizálja a légi kikötőket vagy a légteret, amiért a repülővállalatoknak szintén fizetnie kell, de Ukrajna egy másik utat választott.
Miheil Szaakasvili, Grúzia korábbi elnöke Washingtonból érkezett Ukrajnába és Odessza megye kormányzójává nevezték ki május 30-án. Június másodikán már úgy nyilatkozott, hogy a tengeri kikötőt el akarja adni Európai Unióból származó magánbefektetők számára. Az is lehetséges, hogy egy kész tervvel érkezett Ukrajnába, amely az ország vagyonának privatizációjáról szól, és ez a verzió egyre több helyről kap megerősítést. A tervét nem azoknak a gyáraknak az eladásával kezdi, amelyeknek tényleg szüksége lehet a befektetőkre, hanem a stratégiai jelentőségű vállalatokkal. Ebben sajnos nemcsak a grúz származású politikus a hibás, hiszen Ukrajna Miniszteri Kabinete is összeállított egy listát, amelyen 300 privatizációra felkínált vállalat szerepel, amely azért is furcsa, mert a listán az ország stratégiai jelentőségű objektumai is fel vannak tüntetve. „Az ukrán kormány a tengeri kikötőket is arra a listára rakta, amelyeket el akar adni. Ezért harcoltak annyira Odesszáért, mert a város nem az ukrán politika alanya, hanem egy zsákmány. Ukrajna 13 kikötőjéből hét Odessza megyében van.” – mondta Igor Dmitrijev.
„Valószínűleg a kormányhoz közel álló oligarchák szerzik meg az irányítást efölött a stratégiai jelentőségű vállalatok fölött, vagy pedig a külföldi úgynevezett befektetők, akik ezért hajtották végre az államcsínyt, fegyverezték fel a Nemzeti Gárdát, és tettek minden mást, amit az utóbbi évben láttunk Ukrajnában. Érthető, hogy a stratégiai fontosságú objektumok fölötti irányításról van szó, amelyek vagy közbenjárnak a logisztikai közlekedési projektekben, vagy pedig blokkolják azokat. Az odesszai kikötők feletti irányítás külföldi országoktól tehetik függővé az ukrán gazdaság több ágazatát is” – mondta Alekszej Muhin, a Politikai Információs Központ igazgatója.
A privatizációs listán ott szerepel a Juzsnij (déli – a szerk.) tengeri kikötő is. A gazdasági szakértők szerint ez egy rendkívül jövedelmező vállalat. 2013-ban több mint félmilliárd hrivnya adót fizetett az ország pénztárába. A gazdasági szakértők jogosan teszik fel a kérdést, miért adnak el egy ilyen stratégiai jelentőségű és jól jövedelmező állami vállalatot?
A héten olyan hírek jelentek meg, hogy az amerikaiak figyelmét más stratégiai jelentőségű vállalatok is felkeltették, mint például a Nyikolajev tengeri kikötő. Illik megjegyezni azt is, hogy Arszenyi Jacenyuk, Ukrajna miniszterelnöke többször is kijelentette, hogy a stratégiai jelentőségű objektumok megvásárlását korlátozni fogják Oroszország számára. Az odesszai kikötő eladásáról szóló ügy odáig fajult, hogy az emberek már aláírásokat gyűjtenek az eladás ellen. Eddig nagyjából 40 ezer aláírást sikerült összegyűjteni.
