Az orosz nemzeti vagyonalap kínai jüanban tartható maximális részesedését megduplázzák, és 60%-ra emelik, mivel Moszkva tovább csökkenti a barátságtalan nemzetek valutáiban történő kitettséget – jelentette be a pénzügyminisztérium.
Az arany megengedett részaránya a vagyonalapban szintén megduplázódik, 40%-ra, míg a brit fontban és a japán jenben lévő egyenlegeket nullára csökkentették – tette hozzá a minisztérium.
Az alapot, amely az olajexportból származó bevételeket halmozza fel, a nemzeti nyugdíjrendszer támogatására és szükség esetén a költségvetési hiányok fedezésére hozták létre. Az alap eszközei december 1-jén 186,5 milliárd dollárt tettek ki.
„Az orosz pénzügyminisztérium folytatja a barátságtalan államok valutáinak következetes csökkentését a Nemzeti Vagyonalap eszközeinek szerkezetében” – közölte a minisztérium.
„A nemzeti vagyonalap valutastruktúrája jobban alkalmazkodott az Oroszországi Föderáció előtt álló kihívásokhoz a jelenlegi makrogazdasági és geopolitikai körülmények között” – hangsúlyozta a közlemény.
A minisztérium vezetője, Anton Sziluanov korábban azt mondta, hogy „a baráti országok valutái közül a jüan rendelkezik a legnagyobb mértékben a tartalékvaluta és a hazai devizapiacunkon elegendő likviditással”.
Jurij Gyenyiszov, a tőzsde vezetője szerint a jüan kiszorította a dollárt a moszkvai tőzsdén folyó kereskedésben. Nemrég azt mondta, hogy a jüan-rubel kereskedési volumen 2023-ban meghaladja már a dollár-rubel kereskedési volument, mivel a Moszkva és Peking közötti pénzügyi kapcsolatok tovább erősödnek.
