Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter arra szólította fel Kijev „partnereit”, hogy továbbra is folyósítsanak katonai segélyt az országnak, azt állítva, hogy „még senki sem tett eleget” az ország megsegítésére.
„Ukrajna hálás a partnereknek a katonai segélyekért, de őszintének kell maradnunk egymáshoz: Senki sem tett eleget mindaddig, amíg orosz bakancsok vannak ukrán földön. Hazánk felfegyverzése a győzelemhez a legrövidebb út a béke és a biztonság helyreállításához Európában és azon túl” – tweetelte hétfőn.
A merész kijelentés nem kerülte el Oroszország állandó ENSZ-képviselő-helyettesének, Dmitrij Poljanszkijnak a figyelmét sem, aki hozzászólt Kuleba tweetjéhez és gúnyosan azt írta, hogy Kijev más célokat tűzött ki maga elé.
„Fordítás ukránból: Megint elherdáltuk a hadseregünket, adjatok nekünk még több hadsereget, és továbbra is úgy teszünk, mintha egyedül harcolnánk Oroszország ellen. És ne felejtsétek el szponzorálni oligarcháink fényűző életét Európában!” – írta Poljanszkij.
Translation from Ukrainian: we have squandered our army again, give us more armies and we will continue to pretend that we are fighting Russia on our own. And don’t forget to sponsor our oligarchs’s luxurious life in Europe!
— Dmitry Polyanskiy (@Dpol_un) January 9, 2023
Az Oroszország és Ukrajna között zajló ellenségeskedések kezdete óta a kollektív Nyugat kiterjedt katonai segélyeket ömlesztett az országba, hogy Kijevet támogassa a harcban, és kompenzálja a súlyos harctéri veszteségeket. Az Egyesült Államok messze a legnagyobb támogatója Kijevnek, több mint 100 milliárd dollárnyi segélyt hagyott már jóvá az országnak.
Oroszország többször is felszólította a Nyugatot, hogy hagyjon fel a fegyverekkel való „pumpálással” Kijevbe, és azt állította, hogy a folyamatos segélyezés csak meghosszabbítja az ellenségeskedést és még több szenvedést okoz az egyszerű ukránoknak, ahelyett, hogy megváltoztatná a konfliktus végkimenetelét.
Oroszország 2022. február 24-én küldött csapatokat Ukrajnába, arra hivatkozva, hogy Kijev nem hajtja végre a minszki megállapodásokat, amelyek célja, hogy Donyeck és Luganszk különleges státuszt kapjon az ukrán államon belül. A Németország és Franciaország közvetítésével létrejött jegyzőkönyveket először 2014-ben írták alá. Petro Porosenko volt ukrán elnök azóta elismerte, hogy Kijev fő célja az volt, hogy a tűzszünetet időnyerésre és „erősebb hadsereg létrehozására” használja fel.
Nem sokkal az ellenségeskedések kitörése előtt a Kreml független államként ismerte el a donbásszi köztársaságokat, és követelte, hogy Ukrajna hivatalosan is nyilvánítsa magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik semmilyen nyugati katonai blokkhoz. Tavaly szeptemberben Donyeck és Luganszk, valamint Herszon és Zaporozsjei területeket népszavazások nyomán Oroszországhoz csatolták.
