Ukrajna két éven belül az EU tagjának tekinti magát, de még a leglelkesebb támogatói is túl ambiciózusnak tartják ezt a célt – jelentette hétfőn a Politico című lap. A határidőt Denisz Smihal ukrán miniszterelnök közölte a jövő pénteken Kijevben tartandó EU-Ukrajna találkozó előtt.
„Arra számítunk, hogy idén, 2023-ban már megtörténhet a tárgyalásoknak a belépést megelőző szakasza” – mondta Smihal a hírportálnak.
Ukrajna tavaly februárban kérte az uniós tagjelölti státuszt, miután Oroszország megkezdte katonai műveletét. Brüsszel júniusban megadta Kijevnek ezt a státuszt, bár a csatlakozás időzítése továbbra is vita tárgyát képezi.
Kijev és legnagyobb támogatói, például Lengyelország, azt állítják, hogy Ukrajna megérdemli, hogy gyorsított ütemben váljon teljes jogú taggá. A szkeptikusabb nemzetek azzal érvelnek, hogy jelentős időbe telhet, amíg az ország teljesíti a kritériumokat.
Emmanuel Macron francia elnök májusban arra figyelmeztetett, hogy a csatlakozási folyamat „valószínűleg több évtizedet vesz igénybe„, hacsak az EU nem csökkenti a követelményeket „és részben az általunk vallott elveket is”.
Törökország 1999 óta várakozik az EU csatlakozásra, míg Ankara 1987-ben nyújtotta be az Európai Gazdasági Közösséghez, az EU elődjéhez való csatlakozási kérelmét.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, aki a hónap elején Kijevbe utazott, hogy megnyugtatást nyújtson arról, hogy Ukrajna végül az EU része lesz, jelezte, hogy a blokk vezetésének nem áll szándékában a szabályok megkerülése.
Ajánló
„Ha ez a szabályok és eljárások megváltoztatását jelenti, akkor nem, mert mi hiszünk a jogállamiságban és megvédjük azt” – mondta Michel egy múlt heti interjúban, amikor arról beszélt, hogy mit jelenthet Ukrajna gyorsított felvétele.
A Politico úgy jellemezte Smihal határidejét, hogy „kesztyűt dobott az EU intézményeinek”. Az ukrán kabinetfőnök elmondta, hogy előrelépést vár konkrét területeken, többek között az ukrán árukra vonatkozó vámok és kvóták további felfüggesztésében, valamint az EU mobil roaming területébe való felvételben.
Kijev bizonyos lépéseket tehet az EU részéről érkező kritikák eloszlatása érdekében, például visszavonná azt a vitatott jogszabályt, amely az alkotmánybíróság bíráinak kinevezését szabályozza – írja a Politico.
A reformot decemberben fogadták el, és Kijev figyelmen kívül hagyta a Velencei Bizottság ajánlásait, hogy módosítsák a tervezetet, hogy megakadályozzák a politikai befolyást a jelöltek átvilágításával megbízott különleges testületben.
Volodimir Zelenszkij elnök 2020 óta áll harcban az Alkotmánybírósággal, amikor kampányt indított a főbíró eltávolítására, miután a bíróság elutasított egy törvényjavaslatot, amelyet az elnöki hivatal törvényre akart emelni.
