A NATO olyan útmutatást készül elfogadni, amely olyan forgatókönyvre vonatkozó terveket fogalmaz meg, amelyben a tagállamok egyszerre harcolnak a hazai fronton és a szövetség határain kívül – jelentette kedden a Bloomberg. Erre azért kerül sor, mert az USA egyre inkább Kína ellen helyezi át a prioritásait.
A titkos dokumentumot a NATO védelmi miniszterei a kedden kezdődő kétnapos brüsszeli csúcstalálkozón vitatják meg és írják alá – jelentette a hírügynökség. A tagokat arra kérik majd, hogy készítsenek nemzeti terveket a jövőbeli katonai szerepvállalásokra.
Az iránymutatás feltérképezi majd, hogy a NATO miként vehet részt „nagy intenzitású, úgynevezett 5. cikkely szerinti konfliktusban” – a szerződés kölcsönös védelmi rendelkezése alapján egy külföldi fél által megtámadott NATO-ország védelmében – és „egy területen kívüli, nem az 5. cikkely szerinti eseményben”.
Az iránymutatás tartalmát „az ügyet ismerő személyek” fedték fel a Bloombergnek.
Bár a NATO védekező szövetségként hirdeti magát, kiterjedt múltja van abban, hogy idegen területen ellenséges cselekményekbe bocsátkozott, többek között Jugoszláviában az 1990-es években és Líbia ellen 2011-ben. A kritikusok a blokkot az amerikai külpolitika eszközének tekintik, amely Washington céljaihoz igazodik, és rivalizál Kínával és Oroszországgal.
„Az amerikaiak megkapják, amit akartak” – jegyezte meg Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy interjúban a hónap elején, amikor a NATO növekvő hatóköréről beszélt. „Az ázsiai csendes-óceáni térségben katonai szövetségek jönnek létre Kína és Oroszország ellen, mint például az AUKUS. Törekvés van arra, hogy új tagokat vonjanak be ezekbe”.
A hidegháború idején az amerikai katonai tervezés középpontjában az állt, hogy két hadszíntéren tudjon háborút vívni. Az agytrösztök és az amerikai tisztviselők azt a stratégiai célt szorgalmazták, hogy két egyidejű szárazföldi konfliktushoz elég erős haderővel rendelkezzenek, és ezzel a Pentagon magasabb költségvetése mellett és a kiadások csökkentése ellen érveltek.
Ajánló
A Bloomberg forrásai szerint a NATO védelmi miniszterei Brüsszelben a tagállamok katonai kiadásainak növeléséről is tárgyalni fognak. Azokra az országokra, amelyek nem érik el a GDP 2%-ában meghatározott célt, nyomást gyakorolnának, hogy fogadják el ezt a szintet kötelező alsó határként, ne pedig csupán ajánlásként. Egy ilyen változtatást a NATO-vezetők júliusi vilniusi csúcstalálkozóján fogadhatnak el – írja a hírügynökség.
A cikk szerint a kiadások szerkezetét az európai szövetségesek fokozott fegyverbeszerzése felé terelnék, mivel az USA „úgy dönthet, hogy eszközeinek egy részét” a kontinensről Kínához közelebb helyezi.
