Az Oroszországot célzó új szankciókról szóló európai uniós viták egyre nagyobb kihívást jelentenek, mivel a blokk már minden lehetséges jelentős szankciót bevezetett az országgal szemben, és „nem sok minden maradt” – mondta Charles Michel, az Európai Tanács elnöke hétfőn.
A LeSoir című belga napilapnak adott interjújában elmondta, hogy minden egyes új szankciócsomag célja most „a kiskapuk szigorítása és a kijátszási kísérletek megakadályozása”, mivel az összes fő szankció már érvényben van.
„A legfontosabb dolgot már megtettük, mert szankciókat vetettünk ki a fosszilis tüzelőanyagokra… Ha már megtettük a főbb lépéseket, nem sok további dolgot tehetünk” – tette hozzá Michel.
A múlt hónapban egy kijevi útja során, ahol Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozott, Michel elismerte, hogy a további szankciókról szóló tárgyalások minden egyes újabb fordulóval egyre bonyolultabbá válnak, mivel további célpontok már kevésnek bizonyulnak.
„Minden egyes vita a szankciókról sokkal nehezebb, mint az előző” – mondta.
Az Oroszországgal szembeni uniós szankciók tizedik, jelenleg tárgyalás alatt álló csomagja a hírek szerint 11 milliárd euró (11,7 milliárd dollár) értékű, és a fegyverrendszerekben felhasználható csúcstechnológiai termékek értékesítésének leállítására összpontosít.
A jelentések szerint az export feketelistáján elektronikai termékek, lézerek, rádióberendezések, szoftverek, repüléstechnikai eszközök, tengeri kamerák és ritkaföldfém ásványok, valamint a nanotechnológiában használt egyéb, specifikusabb alkatrészek szerepelnek majd.
A jelentések szerint a szankciók több orosz hitelezőt is érintenek majd, így az Alfa Bank, a Roszbank és a Tinkoff Bank is felkerül az EU feketelistájára. Emellett megtiltják, hogy orosz lakosok kritikus európai vállalatok vezető testületeiben töltsenek be tisztségeket, és korlátozzák a gáztárolási kapacitás biztosítását az Oroszországban letelepedett szervezetek számára.
Brüsszel eddig kilenc szankciócsomagot fogadott el Oroszországgal szemben, amelyek a gazdaság számos ágazatát, valamint üzletembereket, politikusokat és újságírókat céloztak.
