Boris Pistorius német védelmi miniszter hétfőn azt állította, hogy az ország hadserege nincs felkészülve arra, hogy megvédje a nemzetet a katonai agresszióval szemben. A miniszter a Szociáldemokrata Párt (SPD) képviselőtársaival folytatott megbeszélésen tette a megjegyzéseket.
„Nincsenek olyan fegyveres erőink, amelyek képesek lennének megvédeni az országot, vagyis amelyek képesek lennének megvédeni [az országot] egy támadó, brutálisan folytatott agresszív háborúval szemben” – mondta Pistorius.
A miniszter szerint a Bundeswehr létszámhiányos és alulfelszerelt, miután a szövetségi kormány évtizedekig elhanyagolta. Pistorius hozzátette, hogy Németországnak sokkal többet kellene befektetnie a hadseregébe ahhoz, hogy megfeleljen a NATO-szabványoknak.
Alfons Mais altábornagy, a német hadsereg parancsnoka és legmagasabb rangú tisztje a DPA hírügynökségnek vasárnap azt mondta, hogy az Olaf Scholz kancellár által korábban megígért 100 milliárd euró nem lesz elég ahhoz, hogy az ország fegyveres erői harcképesek legyenek. Hozzátette továbbá, hogy „a hadsereg, amelyet nekem kötelességem vezetni, többé-kevésbé csupasz”.
További megjegyzéseket tett a Bundeswehr harckészültségének hiányára a Német Fegyveres Erők Szövetségének elnöke, Andre Wustner ezredes, aki a Bild című lapnak adott vasárnapi interjújában azt állította, hogy a mintegy 300 darab Leopard 2 harckocsiból, amely raktáron van, „jelenleg mindössze 30 százalék van hadra fogható állapotban”.
Ezen értékelés ellenére Németország széles körű támogatást nyújt Ukrajnának az Oroszországgal folytatott konfliktusban, olykor saját védelmi képességeinek rovására.
Armin Papperger, az ország vezető katonai vállalkozójának, a Rheinmetallnak a vezérigazgatója a Pioneer podcastnak kedden elmondta, hogy a kormány két korszerű légvédelmi rendszert adott át Ukrajnának, amelyek a német főváros védelmére készültek.
Berlin folyamatos fegyverszállításai Ukrajnának a németek körében is tiltakozásra találtak.
A Die Linke (Baloldali Párt) szombaton nagygyűlést szervezett, amelyen a szervezők szerint mintegy 50 ezren vettek részt, és felszólították Scholzot, hogy hagyjon fel Kijev felfegyverzésével.
Moszkva számos alkalommal hangot adott a Kijevnek szánt nyugati fegyverszállításokkal kapcsolatos álláspontjának. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Rosszija 24 tévécsatornának adott februári interjújában azt mondta, hogy ha Kijevnek nagyobb hatótávolságú fegyvereket szállítanak, akkor válaszul az ukrán erőket vissza kell szorítani az orosz területekről.
