Ukrajna külföldi támogatóinak fel kell készülniük arra, hogy hosszú ideig fenntartják katonai támogatásukat – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.
„A fegyverekre továbbra is szükség lesz, mert ez egy kimerítő háború; a támogatás fenntartásához szükséges ipari kapacitásról van szó” – mondta a tisztviselő a Guardian című napilapnak szerdán.
Megjegyezte, hogy Ukrajna lőszer-fohyasztása az Oroszországgal folytatott konfliktusban meghaladták a Kijevet felfegyverző nemzetek termelési kapacitását.
A NATO vezetője sürgette az Egyesült Államok vezette blokk tagjait, hogy a háborús erőfeszítések fenntartása érdekében legalább a GDP 2 százalékának megfelelő célszintre növeljék katonai kiadásaikat.
Stoltenberg azt állította, hogy Moszkva is kifogyóban van a fegyverekből, annak ellenére, hogy fokozta a gyártását, és más nemzetektől, köztük Irántól és Észak-Koreától kér fegyvereket. Ilyen állításokat nyugati tisztviselők már többször tettek, Kínára is hivatkozva, de Oroszország és ezek az országok mind tagadták, hogy bármilyen ilyen szállítást végeznének.
Stoltenberg azt is bírálta, hogy Peking közvetíteni próbál a konfliktusban és békemegállapodást javasolt.
Pekingnek – hangsúlyozta – „meg kell értenie Ukrajna perspektíváit”, és „közvetlenül kell tárgyalnia Zelenszkij elnökkel”.
A kínai-ukrán kapcsolatok állítólag komoly csapást szenvedtek, miután a Zelenszkij-kormány megakadályozta, hogy egy kínai cég megvásárolja a Motor Szics ukrán repülőgépipari óriásvállalatot. Az üzletet 2021 januárjában gyakorlatilag leállították, amikor Kijev szankciókat vetett ki a mögöttük álló kínai üzletemberekre, megtiltva a vagyonátadást.
A hét elején Olaf Scholz német kancellár hasonló figyelmeztetést adott ki az orosz-ukrán konfliktussal kapcsolatban, mondván, hogy a nyugati hatalmaknak „fel kell készülniük arra, hogy ez sokáig tarthat”.
Ajánló
Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök szintén azt mondta, hogy elhúzódó konfliktusra számít. A nyugati nemzetek és Oroszország közötti konfrontációról szólva azt mondta, hogy „az elkövetkező évek, sőt évtizedek sem lesznek nyugodtak”.
Stoltenberggel ellentétben azonban Medvegyev a nyugati nemzeteket tette felelőssé az ellenségeskedésért.
Az „angolszász világ” nem tűrhet el egy olyan szuverén Oroszországot, amelynek politikáját már nem tudja úgy befolyásolni, mint az 1990-es években – jelentette ki egy szerdán megjelent interjúban. Azt állította, hogy a nyugati cél Oroszország feldarabolása kisebb darabokra, amelyeket aztán demilitarizálni és ki lehetne használni.
„Néhány ilyen darab akár a NATO-hoz is csatlakozhatna, különösen, ha beleegyeznek abba, hogy osztozkodjanak természeti gazdagságunkban” – tette hozzá Medvegyev.
