Oroszország Magyarország egyik legfontosabb partnere az agrár- és élelmiszeripari területen annak ellenére is, hogy a két ország közötti kapcsolatot megnehezíti a két éve hatályba lévő kereskedelmi embargó – húzta alá a földművelésügyi miniszter csütörtökön Budapesten egy közös szakmai tanácskozáson.
Fazekas Sándor a magyar-orosz regionális mezőgazdasági fórumon elmondta: már most intenzív az együttműködés a két ország között az állat- és növényegészségügy, valamint az élelmiszer-biztonság területén. Bizakodásra ad okot az is, hogy Oroszországban még mindig számon tartják a magyar téliszalámit, a Törley pezsgőt, a Tokaji bort – jegyezte meg, és hangsúlyozta, a magyar élelmiszerek jó híre továbbra is töretlen az orosz piacon.
Fazekas Sándor felidézte, hogy a kereskedelmi embargó miatt sok kiváló minőségű magyar árut kellett más piacokon elhelyezni az utóbbi időben, amelyeket korábban Oroszországban értékesítettek a magyar cégek. Remélte, hogy ezek a termékek belátható időn belül visszakerülhetnek az orosz piacra. Magyarország számottevő kapacitással rendelkezik azokból a minőségi termékekből – baromfihús, feldolgozott zöldség, gyümölcstermékek, bor és pálinka -, amelyek az orosz piacon is jól eladhatók. Ezeken kívül olyan mezőgazdasági és élelmiszeripari gépeket, berendezéseket, technológiákat, termékeket is kínál, amelyekkel az Oroszország által meghirdetett mezőgazdasági fejlesztési program megvalósítása megalapozható.
A miniszter példaként hozta fel az állatgyógyászati készítményeket, takarmányokat, takarmány-kiegészítőket, vetőmagokat, amelyekről szólva külön hangsúlyozta a GMO-mentességüket. Valerij Jakov az Oroszországi Föderáció budapesti nagykövetségének ügyvivője hangsúlyozta, Budapesten most azok az orosz és magyar befektetők vannak jelen, akik célja konkrét befektetési projektek megvalósítása konstruktív és pragmatikus alapon.
A tanácskozáson orosz részről mintegy hetvenen vettek részt a Mordvinföldről és Tatárföldről, illetve a kurszki, permi, szmolenszki, tyumenyi és rosztovi területről. Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti államtitkára elmondta, hogy az ágazat a múlt évi becsült kibocsátása elérte a 7,9 milliárd eurót (mintegy 2450 milliárd forint). Szavai szerint a két ország közötti kapcsolatok bővítésére jó lehetőség kínálkozik az állattenyésztésben a vetőmagexportban vagy a növénynemesítésben. Így lehetőség van az együttműködésre például az állati takarmányozásban használt premixek gyártásában és forgalmazásában; az oroszországi gabonatároló telepek építésében és felújításában, valamit a tojóhibrid-tenyésztés területén.
Ajánló
Szorosabbra fűzhető az agrárfelsőoktatási intézmények, valamit a kutatóintézetek közötti kapcsolat is – jegyezte meg. Tóth Katalin, az agrártárca nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára az MTI-nek elmondta: a fórum előkészítésén mintegy fél évet dolgoztak az FM-ben. Magyar részről azokat a területeket kívánták előtérbe helyezni, amelyek az embargó ellenére is segítik a kétoldalú magyar-orosz agrár- és élelmiszeriparai kapcsolatok fejlesztését. Ezért a fórumon a befektetőknek és a kétoldalú árucserében érdekelteknek szántak nagyobb szerepet – hangsúlyozta.
