A német kormány lehetségesnek tartja az Oroszország elleni szankciók fokozatos visszavonását – jelezték illetékesek pénteken Berlinben a Der Spiegel című hírmagazin értesülésével kapcsolatban, amely szerint a kormány irányváltásra készül az ukrán válság miatt elrendelt uniós büntetőintézkedések ügyében.
A Der Spiegel szombati számában megjelenő beszámolóból előzetesen közölt részletek szerint a német kormány hajlandó lenne szakítani azzal a hozzáállással, hogy a szankciókat csak akkor lehet megszüntetni, ha végrehajtják az ukrán válság politikai rendezéséről szóló minszki megállapodás mind a 13 pontját.
Az új megközelítés szerint az egyezmény végrehajtásának előrehaladásával lehetne lazítani a szankciókon, így a kelet-ukrajnai válságövezetben tartandó helyi választásokról rendelkező pont megvalósítása esetén vissza lehetne vonni egyes büntetőintézkedéseket.
Georg Streiter helyettes kormányszóvivő tájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva rámutatott, hogy az elképzelés a G7 csoport Japánban tartott csúcstalálkozójának zárónyilatkozatában is szerepel. A dokumentumban az áll, hogy a szankciók fenntartása közvetlenül összefügg a minszki megállapodás végrehajtásával és a büntetőintézkedéseket „lépésenként fel lehet számolni, amint Oroszország eleget tesz ezeknek a kötelezettségeinek” – emelte ki Georg Streiter.
Martin Schäfer, a külügyminisztérium szóvivője hangsúlyozta, hogy fenn kell tartani a Moszkvára kifejtett nyomást, de be kell látni, hogy a „mindent vagy semmit” elven alapuló megközelítés nem célszerű, ezért lehetővé kellene tenni, hogy a minszki folyamat jelentős előrehaladása esetén fokozatosan visszavonják a szankciókat. Azonban az ügyben az uniós tagállamok csak egyhangúan dönthetnek, és ha nem sikerül megteremteni az egységet július végéig, a szankciók automatikusan megszűnnek – mutatott rá a szóvivő.
Ajánló
A Der Spiegel szombati számából a Spiegel Online hírportálon közölt előzetes szerint Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter a hírmagazinnak azt mondta, hogy a szankciók nem „öncélú” intézkedések, és tárgyalni kell enyhítésük lehetőségéről, ha sikerül előmozdítani a minszki megállapodás ügyét. Hasonlóan foglalt állást a napokban Sigmar Gabriel alkancellár, gazdasági miniszter is.
Az EU 2014 augusztus 1-jei hatállyal vetett ki szankciókat Oroszország ellen a Krím félszigettel történ újraegyesülése és a kelet-ukrajnai válság miatt. Az orosz védelmi-, pénzügyi- és energiaszektort sújtó büntetőintézkedéseket eddig kétszer hosszabbították meg. Az Oroszországba irányuló német export tavaly 21,8 milliárd eurót tett ki, ami 40 százalékos csökkenés a szankciók előtti utolsó évhez, 2013-hoz képest. Az import 29,8 milliárd eurót tett ki 2015-ben, 30 százalékkal csökkent 2013-hoz képest.
