Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter azt mondta, hogy egy Tajvan miatti fegyveres konfliktus katasztrofális lenne, és arra sürgette Kínát, hogy tartsa fenn a status quo-t a szigettel szemben, miközben ígérte, hogy növeli az amerikai katonai jelenlétet a térségben.
Austin szombaton Szingapúrban, a Shangri-La Dialogue védelmi konferencián tartott beszédében felvázolta Washington „szabad és nyitott Indo-csendes-óceáni térségre vonatkozó vízióját”. Azzal érvelt, hogy Joe Biden elnök inkább elkerüli a konfliktust Pekinggel, de kijelentette, hogy „kategorikusan ellenezni” fog minden olyan törekvést, amely a status quo megváltoztatására irányul.
„Tévedés ne essék: a Tajvani-szorosban kialakuló konfliktus pusztító lenne. Ezért eltökéltek vagyunk a béke és a stabilitás fenntartása mellett” – mondta Austin, hozzátéve, hogy „az Egyesült Államok nem törekszik egy új hidegháborúra”.
Miközben azonban ragaszkodott ahhoz, hogy Ázsiát soha nem szabad „ellenséges tömbökre osztani”, a védelmi miniszter a továbbiakban ismertette az amerikai katonai műveletek drámai fokozására irányuló terveket a régióban, azzal dicsekedve, hogy Biden 2024-es költségvetése az USA történetének „legnagyobb beszerzési kérelme”, beleértve a Pentagon Kínára összpontosító „csendes-óceáni elrettentő kezdeményezésének” 40%-os növelését.
Austin a továbbiakban kijelentette, hogy Washington fokozni fogja a koordinációt és a közös katonai kiképzést a regionális partnerek hosszú sorával, „a Kelet-kínai-tengertől a Dél-kínai-tengeren át az Indiai-óceánig”, beleértve Japánt, Dél-Koreát, a Fülöp-szigeteket, Ausztráliát és másokat.
„Szorosan együttműködünk szövetségeseinkkel, hogy korszerűsítsük erőinket a régióban. Jelenlétünket megosztottabbá, mozgékonyabbá és rugalmasabbá tesszük” – folytatta.
A Biden-kormányzat egyre ellenségesebb álláspontot képvisel Pekinggel szemben, többször is Amerika legfőbb versenytársának nevezte Kínát, miközben kiterjesztette az USA katonai tevékenységét a régióban. Az ázsiai szövetségesekkel való új együttműködés mellett az elnök 2021-es hivatalba lépése óta szinte havonta küldött amerikai hadihajókat a Tajvani-szoroson keresztül, figyelmen kívül hagyva a kínai tisztviselők számos figyelmeztetését.
Az „Egy Kína” politika értelmében Peking Tajvant szuverén területe részének tekinti, és fenntartja a jogot, hogy szükség esetén erőszakkal újraegyesüljön a szigettel. Bár Washington hivatalosan nem ismeri el Tajpejt független államként, az USA rendszeresen tart magas szintű találkozókat tajvani tisztviselőkkel, és az elmúlt években több milliárd dollár értékű fegyvereladásokat hagyott jóvá.
