Boris Pistorius német védelmi miniszter elmondta, hogy figyelmeztette kínai kollégáját, Li Shangfu tábornokot, hogy a Bundeswehr egykori pilótáit ne használja a kínai hadsereg kiképzésére.
„Világossá tettem, hogy elvárom ennek a politikának az azonnali leállítását” – mondta Pistorius szombaton Szingapúrban, a Shangri-La Dialogue biztonsági fórumon újságíróknak.
A berlini védelmi tárcavezető azt állította, hogy Li nem tagadta a volt német pilóták alkalmazásának gyakorlatát, de alábecsülte annak jelentőségét. A Der Spiegel magazin szerint a Pistorius és Li közötti, 30 percesre tervezett találkozó több mint egy órán át tartott.
A német média korábban arról számolt be, hogy a Bundeswehr volt katonái dél-afrikai és új-zélandi cégeken keresztül találtak munkát Kínában, és nagy fizetést kaptak azért, hogy tudásukat átadják a kínai pilótáknak.
A Der Spiegel pénteken ismertette az egyik ilyen feltételezett esetet. A kiadvány szerint egy Alexander H. néven emlegetett nyugalmazott tiszt, aki korábban Németországban pilótákat képzett ki az Eurofighter Typhoon üzemeltetésére, állítólag Kínába költözött, ahol a feltételezések szerint pilótákat képzett ki egy csiqihari légi bázison.
„Az a tény, hogy a légierő volt tisztjei vadászpilótákat képeznek ki Kínában, felháborító. Ezt nem fogadhatjuk el” – mondta a Der Spiegelnek Marie-Agnes Strack-Zimmermann, a parlament védelmi bizottságának elnöke.
Peking nem kommentálta az ügyet. A kínai külügyminisztérium szóvivője, Wang Wenbin azonban tavaly tagadta, hogy tudna ilyen foglalkoztatásról, amikor az Egyesült Királyság hasonló állításaira válaszolt.
A brit védelmi minisztérium 2022-ben közölte, hogy intézkedéseket fog hozni a fegyveres erők egykori szolgálatában lévő tagjainak esetleges kínai foglalkoztatása ellen. Ausztrália tavaly közölte, hogy kivizsgálja azokat a jelentéseket, amelyek szerint saját nyugalmazott légierő pilótái kínai katonai személyzetet képeznek.
Ajánló
Kína és a NATO közötti kapcsolatok jelentősen megromlottak az elmúlt években, mivel mindkét fél azzal vádolja egymást, hogy szítják a feszültséget a Tajvani-szorosban. Az Egyesült Államok vezette szövetség Pekinget fenyegetésnek minősítette, míg Kína hidegháborús mentalitással vádolta a Nyugatot.
