A Neue Zürcher Zeitung (NZZ) című svájci konzervatív lap interjút közölt csütörtökön Novák Katalin köztársasági elnökkel A szankciók többet ártottak nekünk, mint Oroszországnak címmel.
Az államfő a koszovói válságról szólva kiemelte, hogy „természetesen elsősorban Ukrajnára figyelünk”, de nem szabad megfeledkezni a Nyugat-Balkánról, és fel kell gyorsítani a térségbeli országok EU-csatlakozását.
Mint mondta, „ha Koszovóban történik valami, a helyzet gyorsan eszkalálódhat, ezért nagyon aggódunk, és reméljük, hogy a helyzet gyorsan lecsillapodik, és minden szereplő szem előtt tartja, mennyire törékeny a béke”.
Kifejtette, hogy Nyugat-Európában a bővítési fáradtság jelei mutatkoznak, de Ukrajna és Moldova tagjelölti státusza azt jelenti, hogy kellő politikai akarattal bármi lehetséges. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy a nyugat-balkáni országoknak várniuk kell az új jelöltek felzárkózására, hogy egyszerre csatlakozhassanak. Ukrajna és Moldova előtt „még nagyon hosszú út áll” – fogalmazott.
Arra a felvetésre, hogy Szerbia esetében a jogállami elvek érvényesülése nem felel meg az EU-s követelményeknek, azt mondta, hogy a tagságnak vannak objektív feltételei, főleg a gazdaság területén, a jogállamiság viszont „sokkal szubjektívebb” ügy, és nagyobb figyelmet kell fordítani az értékekre, hiszen a szerbek az európai értékeknek és életmódnak megfelelően élnek, és „kulturálisan nagyon közel állnak hozzánk”.
Az európai értékek ukrajnai helyzetéről elmondta, hogy a kisebbségek, köztük a magyarok jogait sértő új törvények visszalépést jelentenek. A kisebbségi jogok az európai közösség lényegéhez tartoznak, a jogszabályok ügye ezért „nem pusztán kétoldalú probléma” – mondta Novák Katalin, hozzátéve, hogy nem látszanak pozitív változások.
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az első pillanattól kezdve elítélte az orosz agressziót, és „egész Magyarország kiáll Ukrajna területi integritása mellett”.
Kifejtette: mint minden nagy konfliktusra, az ukrajnai háborúra is érvényes, hogy „a nagyhatalmak a háttérben tevékenykednek”, de „Ukrajna szuverén ország, amelyet megtámadott a szomszédja, és polgárai védelmében mindent megtesz, ami csak emberileg lehetséges”.
Ukrajna a „saját erejéből” védekezik, de sok ország támogatásával, ami „természetesen befolyásolja a háború menetét” – fűzte hozzá.
„Oroszország nem érheti el katonai céljait, ezt nem engedhetjük meg”, azt viszont nem tudja senki megmondani, hogy miként lehet eljutni a tartós és igazságos békéhez – mondta.
Hozzátette, egyetért Ukrajna támogatásával, de attól tart, hogy a katonai támogatás még inkább felszítja a háború lángját. A támadó műveletekre való nehézfegyverek „gyorsan eszkalációhoz” vezethetnek, az viszont „más, amikor a lakosság védelméről van szó”.
Elmondta, Magyarország továbbra is kitart eddigi álláspontja mellett, miszerint nem enged át a területén Ukrajnának szánt fegyvereket, éppen úgy, mint Svájc, amely még erősebb korlátozást alkalmaz, az országban gyártott fegyverek Ukrajnába szállítását sem engedélyezi.
Ajánló
Az Oroszország elleni szankciókról kifejtette, hogy az érzelmi indíttatású cselekvés nem gátolhatja a racionális értékelést, amely azt mutatja, hogy a szankcióknak van ugyan hatásuk, „de többet ártottak nekünk, mint Oroszországnak”.
„Ha elismerjük, hogy a magas európai infláció az energiahordozókra kivetett szankciók következménye is, akkor alternatívákon kell gondolkodnunk” – fogalmazott, hozzátéve: Magyarország mindig ellenezni fogja a gazdaság életképességét veszélyeztető intézkedéseket.
Az Oroszországhoz fűződő energetikai kapcsolatokról kiemelte: támogatja, hogy „a lehető legjobban függetlenítsük magunkat az orosz gáztól és olajtól, de ehhez idő kell”. A paksi atomerőmű bővítéséről szólva hozzátette, hogy az áramellátáshoz atomenergiára is szükség van, a beruházásban pedig az orosz Roszatom mellett nyugati cégek, a Siemens és a Framatome/Westinghouse is részt vesz.
A magyar-orosz kapcsolatok jövőjéről kijelentette: a kapcsolatokat meghatározó keretet az alkotja, hogy „Magyarország az EU és a NATO tagja, és ebben nem lesz változás”.
Az EU-hoz és az Egyesült Államokhoz fűződő viszonnyal kapcsolatban kiemelte, hogy „külföldi szereplők erőteljesen beavatkoznak Magyarország belügyeibe”, és „megpróbálják megváltoztatni a politikai vezetést és keresztény-konzervatív irányvonalunkat”, de mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy a kormányt demokratikusan választották meg.
A jogállamiságra vonatkozó bírálatokról kijelentette: „jogos a kritika, ha törvényt sértünk”, de gyakran csupán az országonként eltérő körülmények puszta értékeléséről van szó. „Itt azonban önkritikus is vagyok: talán néha nem magyarázzuk el elég pontosan külföldön, hogy mi a magyar álláspont és mi a társadalmi-kulturális kontextusa” – mondta a köztársasági elnök.
A jogállamisági mechanizmusról azt mondta, hogy „a végrehajtás megkérdőjelezhető, gyakran nevetséges”, hiszen az eredeti feltételek teljesítése után mindig új feltételeket szabnak, ami sérti Magyarország szuverenitását és azzal fenyeget, hogy „elvész a magyarok EU iránti egyértelmű támogatása”.
Arra a kérdésre, hogy miként látja szerepét Orbán Viktor kormányfő tevékenységéhez viszonyítva, elmondta, hogy az alaptörvény szerint államfőként van szerepe a nemzetközi kapcsolatokban, „ha úgy tetszik, én vagyok Magyarország első számú nagykövete”.
Ajánló
„Az a célom, hogy elmagyarázzam az álláspontjainkat és életmódunkat, valamint az, hogy kompromisszumokat találjak európai partnereinkkel. Hivatalomat és befolyásomat arra használom, hogy javítsam európai kapcsolatainkat. Hiszek az európai együttműködésben, még akkor is, ha az intézmények olykor rossz irányba haladnak” – mondta Novák Katalin.
