Az Oroszországgal folytatott konfliktus miatt Ukrajna a világ „legjobban aláaknázott országává” vált – jelentette szombaton a Washington Post az ország kormányától és több nem kormányzati humanitárius aknamentesítési csoporttól származó adatokra hivatkozva.
Ukrajna területének csaknem egyharmadát sújtották a súlyos harcok, és valószínűleg intenzív aknamentesítési műveletekre lesz szükség – írta a lap, hozzátéve, hogy a szlovákiai székhelyű GLOBSEC agytröszt szerint több mint 173 529 négyzetkilométert szennyeztek be fel nem robbant lőszerrel. Ez több, mint Florida területe, és nagyjából Uruguay területének felel meg.
„Az Ukrajnában található lőszerek puszta mennyisége egyszerűen példa nélküli az elmúlt 30 évben. Nincs ehhez fogható” – mondta a Washington Postnak Greg Crowther, a brit Mines Advisory Group civil szervezet programigazgatója.
Az ENSZ adatai szerint 2022 februárja és 2023 júliusa között közel 300 civil, köztük 22 gyermek halt meg Ukrajnában fel nem robbant lőszerekkel kapcsolatos incidensekben – írta a Post. Az aknák és más fel nem robbant lőszerek ugyanebben az időszakban 632 civil sérülését okozták – tette hozzá.
A konfliktus mindkét oldala aktívan használ aknákat a hadműveleteiben – jegyezte meg a lap.
Az Egyesült Államok azzal is hozzájárult az ukrán területek aláaknázásához, hogy 155 milliméteres kazettás tüzérségi lövedékeket szállított Kijevnek, amelyek ideiglenes aknamezőket hoznak létre, noha a szubmunícióiknak technikailag önmegsemmisítőnek kellene lenniük – jelentette a Washington Post. Egy másik amerikai gyártmányú lőszer, amelyet Ukrajnába küldtek, az M21-es páncéltörő akna volt, amely nem önmegsemmisítő – tette hozzá a lap.
Washington döntése, hogy Kijevnek amerikai gyártmányú „kazettás lőszereket biztosít, amelyekről köztudott, hogy olyan kisebb bombákat szórnak szét, amelyek nem robbannak fel, csak fokozhatja a veszélyt” – írta a Post.
Egyes becslések szerint 757 évbe telne az országban szétszórt összes fel nem robbant lőszer eltakarítása, még akkor is, ha 500 aknamentesítési csapatot bíznának meg a feladattal – írta a Washington Post.
A Világbank becslései szerint a műveletek költségei csak a következő tíz évben elérhetik a 37,4 milliárd dollárt – tette hozzá.
Ajánló
Washington eddig mindössze mintegy 95 millió dollárt vállalt az ukrajnai aknamentesítési műveletekre a külügyminisztérium 2023-as jelentése szerint.
Pénteken Rosemary DiCarlo, az ENSZ politikai és béketeremtési ügyekért felelős főtitkárhelyettese arra figyelmeztette az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy hatalmas ukrán területeket borítottak be aknák és kazettás bombák, amelyek „még évekig veszélyt jelentenek a polgári lakosságra”.
A hét elején Oroszország amerikai nagykövete, Anatolij Antonov Washington szemére vetette, hogy Ukrajnát a halálos hulladék temetővé változtatta.
