Mol-vezér: a szankciókkal nem lehet Oroszországot térdre kényszeríteni

Bebizonyosodott, hogy a szankciókkal Oroszországot nem lehet térdre kényszeríteni – mondta a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója.

Hernádi Zsolt a Mathias Corvinus Collegium (MCC) által szervezett MCC Feszt pódiumbeszélgetésén szombaton Esztergomban azt mondta: mindenki azt hitte, hogy emiatt le fog ülni az orosz gazdaság, de az oroszok átcsoportosították a teljes ellátási útvonalat. Ma az orosz kőolajexport 80 százaléka áttevődött Indiába és Kínába.

Az európai energiapaci helyzetről szólva hangsúlyozta: áttevődtek a súlypontok, de az ellátásbiztonsági kockázat többé-kevésbé fennmarad. „Ellátásbiztonsági káosz” azért nem alakult ki – mondta -, mert egyrészt meleg tél volt egész Európában, másrészt az árak miatt „elképesztő mértékben” csökkent a gázfogyasztás, Európában 22 százalékkal.
Hernádi Zsolt egy német lapban megjelent hírre reagálva, amely szerint a Mol és Törökország a legnagyobb dízelbeszállítója Ukrajnának, azt „bődületes hazugságnak” nevezte. Azt mondta, a Mol a logisztikai lehetőséget, a logisztikai támogatást adja, és „Magyarországról az ukrán dízelbehozatalnak a 6 százaléka érkezik”.

A hulladékgazdálkodás és a zöld átmenet témájával kapcsolatban egyebek mellett azt emelte ki, hogy a Mol tíz éven belül 185 milliárd forintnyi beruházást vállalt. Úgy fogalmazott: „Elvállaltuk azokat a kritériumokat, amelyeket a magyar államnak teljesítenie kell a hulladékfeldolgozásnál.” Megjegyezte az is, hogy teljesen más típusú hulladékválogatókat fognak építeni, olyanokat, amelyek valóban minőségi alapanyagot tudnak készíteni az újrahasznosításra, és ezeket értékesíteni lehet. Kitért arra is, hogy a hulladék a rezsivédelem alá tartozik, és „per pillanat nincsen arról szó, hogy a hulladék elviteléért a lakosság többet fizessen”.

Hernádi Zsolt a rezsivédelem témáját érintve fontosnak tartotta, hogy a rezsicsökkentés kedvezményezettjei valóban a ténylegesen rászorulók legyenek, és a lakosságnak egy részének igenis szüksége van támogatásra – hangoztatta. „Van létjogosultsága annak, hogy a lakosság kap támogatást, de nem lehet, hogy ez mindenkire érvényes legyen” – jelentette ki.

A Mol pénzügyi helyzetéről és gazdasági környezetéről szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy az idei évben a cég makrogazdasági, olajipari környezet sokkal rosszabb, mint a tavalyi volt. Hozzátette: tavaly a vállalatoknál az ipari beruházások összege már markánsan elkezdett csökkenni, és a magyar makrogazdaságban három év múlva hiányzik majd, ha a Mol csökkenti a beruházásait.

Az extraprofitadóval összefüggésben megjegyezte, „az olyan, mint a kábítószer: rá lehet szokni”. Úgy fogalmazott: „egyszer-egyszer lehet használni, de utána gyorsan ki kell vezetni, mert beruházások fognak elmaradni.”

Kitért arra is, hogy a Molnál azt vallják, ami jó a cégnek, az jó az országnak is, és ez fordítva is igaz: ami rossz az országnak, az rossz a Molnak is. Hozzáfűzte: egy magyarországi központú vállalat akkor lehet erős, ha a magyar kormány is erős.

Hernádi Zsolt – aki a Budapesti Corvinus Egyetem fenntartójának, a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány kuratóriumának elnöke is – arról beszélt, hogy az ő felfogásában az egyetemek átalakítása sebességváltásnak tekinthető. A kuratóriumok sok olyan döntést tudnak meghozni, ami korábban évekig tartott. Az átalakítás gyorsítás, ütemváltás, amire a felsőoktatásnak szüksége volt.

Az Erasmus programmal kapcsolatban Brüsszellel fennálló vitáról szólva Hernádi Zsolt közölte azt is, hogy az alapítvány szükség esetén Brüsszel helyett kifizeti a diákoknak az ösztöndíjat.