Németország nem fog belekeveredni az ukrajnai konfliktusba, de továbbra is szállít Kijevnek fegyvereket – jelentette ki Olaf Scholz kancellár. A megjegyzés annak a nyilvános vita közben hangzott el, hogy Berlin szállítson-e nagy hatótávolságú Taurus rakétákat Kijevnek.
Az Augsburger Allgemeine című lap pénteki rendezvényén Scholzot arról kérdezték, fennáll-e annak a veszélye, hogy Németország „aktívan részt vesz a háborúban”. Erre azt válaszolta, hogy
„célja, hogy ezt megakadályozza, és ezért nincsenek és nem is lesznek német katonák Ukrajnában”.
A kancellár ugyanakkor közölte, hogy Berlin továbbra is szállít fegyvereket Ukrajnának.
Hozzátette, hogy minden ezzel kapcsolatos döntést körültekintően és a szövetségesekkel egyeztetve hoztak meg.
Scholz szerint a Nyugat nem akarja, hogy a konfliktus „Oroszország és a NATO közötti háborúvá” fajuljon.
A hónap elején Ihor Csernev ukrán törvényhozó azt mondta, hogy német kollégái közül sokan támogatják, hogy Kijevet ellássák a Taurus rakétával, amelynek hatótávolsága mintegy 500 kilométer.
Csernev azt állította, hogy a német politikai pártok között széles körű konszenzus alakult ki a kérdésben, és Ukrajna most a hivatalos döntésre vár.
A német RTL és az n-tv megbízásából készült közvélemény-kutatás szerint a németek 66%-a ellenzi az ötletet, és csak 28% támogatja.
Ajánló
Ukrajna legalább május vége óta kéri Németországtól ezt a típusú rakétát, bár magas rangú tisztviselők, köztük Scholz és Boris Pistorius védelmi miniszter eddig elutasították a kéréseket.
A német vezetés azonban a Leopard harckocsik szállításával kapcsolatban is több hónapig hezitált, mielőtt végül január végén engedett volna.
Mivel Ukrajna nyári ellentámadása elmaradt az előzetes várakozásoktól, amint azt Kijev és a nyugati országok magas rangú tisztviselői is elismerték, a NATO-tagállamok megfogadták, hogy továbbra is támogatják az országot, „ameddig csak szükséges”.
Oroszország figyelmeztette a nyugati nemzeteket, hogy azzal, hogy fegyvereket küldenek Ukrajnába, csak meghosszabbítják a konfliktust, miközben növelik a NATO és Moszkva közötti közvetlen konfrontáció kockázatát.
