Az Egyesült Államoknak csökkentenie kellene az Ukrajnának nyújtott támogatását, mert nem tudja fenntartani a támogatás jelenlegi szintjét – mondta egy vezető konzervatív agytröszt vezetője. Az európai államoknak többet kell tenniük azért, hogy Kijev tovább harcolhasson Oroszország ellen – tette hozzá Kevin Roberts, a Heritage Foundation elnöke.
A szervezet elnöke a segélyek folyósításának leállítása mellett érvelt kedden. A washingtoni székhelyű agytröszt büszke a Ronald Reagan elnökségéhez fűződő kapcsolataira – mondta Roberts a Fox News műsorában -, de azóta sok minden megváltozott Amerikában.
„Az USA gazdaságilag sokkal gyengébb, mint volt. Lehetetlen számunkra, hogy katonai beavatkozásokat folytassunk a világ több pontján” – mondta. Következésképpen Reagan „béke az erőn keresztül” elvét az új realitásokhoz kell igazítani – érvelt Roberts.
„Az USA egyszerűen nem engedheti meg magának azt a támogatási szintet, amelyet az ukránoknak nyújt. Az amerikai nép ezt mondja” – jelentette ki, idézve a közelmúltbeli amerikai közvélemény-kutatásokat, amelyek azt jelezték, hogy az amerikai közvélemény Kijev további finanszírozása ellen fordult.
A hónap elején Joe Biden elnök kormánya további 40 milliárd dollárnyi támogatást kért a kongresszustól, ebből 13 milliárd dollárt ukrán katonai támogatásra és 7,3 milliárd dollárt Kijev egyéb szükségleteire. A javaslatot az amerikai katasztrófaelhárításra szánt 12 milliárd dollár biztosításához kötötték.
Roberts azt mondta, hogy azt szeretné, ha az ukránok győznének, és sürgette Németországot és Franciaországot, hogy „húzzanak többet a saját súlyukból” ennek a célnak az elérése érdekében. Arra a kérdésre, hogy miként definiálja az ukrán győzelmet, azt mondta, azt szeretné, ha „az értékes életek, amelyek elvesznek, ma már nem vesznének el”.
A Biden-kormányzat kijelentette, hogy az ukrán kormányra van bízva, hogy eldöntse, hogyan folytatja a háborút, és mi a végcélja. Kijev kijelentette, hogy egyetlen lehetősége az, hogy elfoglalja az összes olyan területet, amelyet a szuverenitása alá tartozónak mond, beleértve a Krímet is.
Moszkva a konfliktust az Oroszország elleni amerikai proxy-háború részének tekinti, amelyet – állítása szerint – Washington „az utolsó ukránig” akar vívni.
