Ukrajna közelebb van a NATO-csatlakozáshoz, mint valaha – állította Jens Stoltenberg főtitkár, hozzátéve, hogy Oroszország „nem vétózhatja meg” Kijev jövőbeli tagságát.
A NATO főtitkár csütörtökön az Európai Parlamentben nyilatkozott, ahol tájékoztatta a képviselőket az Egyesült Államok vezette katonai blokk és az EU közötti együttműködésről. Stoltenberg hangsúlyozta, hogy a két fél „ugyanazokat az értékeket [és] ugyanazokat a kihívásokat osztja meg”.
Beszédének egy részét annak szentelte, hogy mit ajánlott fel a NATO Ukrajnának a közelmúltban Litvániában tartott csúcstalálkozón. Kijev nem kapta meg a tagsághoz vezető útitervet, amelyet kért, de ígéretet kapott több katonai támogatásra, képviseletre egy újonnan létrehozott tanácson keresztül, és lehetőséget arra, hogy kihagyjon egy olyan lépést, amelyet a NATO-jelölteknek általában meg kell tenniük.
„És ez a három dolog, az interoperabilitás, a NATO-Ukrajna Tanács és a tagsági akciótervre vonatkozó követelmény eltörlése Ukrajna számára azt mutatja, hogy Ukrajna soha nem volt még közelebb a NATO-tagsághoz, mint most” – jelentette ki Stoltenberg.
Joe Biden amerikai elnök a júliusi csúcstalálkozó előtt azt mondta, hogy Ukrajnának bizonyos feltételeknek kell megfelelnie, mielőtt elfogadják a pályázatát.
A NATO-tagállamok szintén kizárták Ukrajna csatlakozását az Oroszországgal fennálló konfliktus rendezése előtt.
A 2014-es, Nyugat által támogatott kijevi puccsot követően Ukrajna külpolitikai prioritássá nyilvánította az EU- és NATO-tagságot, és ezeket a törekvéseket az alkotmányában is rögzítette.
Ez az álláspont hozzájárult a feszültségek szításához Oroszországgal, amely a NATO-t ellenséges szervezetnek tekinti, és évtizedek óta ellenzi annak európai terjeszkedését. A blokk először egy 2008-as bukaresti csúcstalálkozón ígérte meg, hogy Ukrajna végül taggá válik.
Ajánló
Oroszország azt kérte, hogy Ukrajna semleges ország legyen, amely nem fogad külföldi katonai erőket. Moszkva 2021-ben megpróbált olyan biztonsági megállapodásról tárgyalni, amely figyelembe vette volna aggodalmait, és felszólította a NATO-t, hogy vonja ki katonai infrastruktúráját az orosz határról, és hagyjon fel a terjeszkedéssel. A javaslatot azonban elutasították.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a NATO ukrajnai szerepvállalását említette a fő okok között, amikor Moszkva tavaly megkezdte katonai műveletét Ukrajna ellen.
Stoltenberg az európai parlamenti képviselők előtt megismételte a NATO azon álláspontját, hogy „Oroszország nem vétózhatja meg egyetlen szuverén független európai állam tagságát sem”.
