Donald Trump volt elnök azt állította, hogy a jelenlegi ukrajnai konfliktus soha nem kezdődött volna el, ha a 2020-as amerikai választások nem lettek volna „manipuláltak”, és Joe Biden nem váltotta volna le őt és nem került volna hivatalba.
Hugh Hewitt amerikai rádiós műsorvezetőnek adott szerdai interjújában Trump ragaszkodott ahhoz, hogy Oroszország soha nem indított volna katonai műveletet Ukrajnában, ha ő még mindig a Fehér Házban lenne.
„Ukrajna annyira szomorú” – mondta Trump. „Putyin soha nem tette volna meg, ha a választások nem lennének manipuláltak, a mi választásunk. Megbundázott és ellopott volt. Ha az a választás nem lett volna manipulálva, ha én lennék az elnök, akkor most emberek milliói élnének, akik meghaltak” – olvasható a volt elnök interjújának átiratában.
Trump a továbbiakban azt is állította, hogy ha még mindig elnök lenne, „Tajvanról most nem beszélnénk”, és hogy szoros kapcsolatot tartott fenn Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és Hszi Csin-ping kínai vezetővel is, annak ellenére, hogy „nem álltak közel hozzá”.
Kritizálta Joe Biden politikáját is, akit a legkorruptabb és leginkompetensebb elnöknek nevezett, és arra figyelmeztetett, hogy vezetése atomháborúba vezetheti a világot, amely a harmadik világháborút eredményezheti. „Ennek az embernek fogalma sincs” – mondta Trump.
A múlt hónapban a volt elnök a Newsweek által közzétett véleménycikkében azt is állította, hogy az ukrajnai konfliktust részben a hírhedt Russiagate-vizsgálat befolyásolta – az FBI Trump Oroszországgal való kapcsolatait vizsgáló nyomozása, amelyet azon vádak miatt indítottak, hogy Trump összejátszott Moszkvával a 2016-os elnökválasztási kampánya során. John Durham különleges jogász által az év elején készített jelentés szerint az FBI-nak soha nem kellett volna elindítania a vizsgálatot, mivel az elfogult forrásokon alapult.
Trump szerint a vizsgálat „egy olyan kritikus pillanatban jött, amikor csökkentenünk kellett volna a feszültséget Oroszországgal”, ehelyett aláásta a Moszkvával való kapcsolatokat, és végül „tömeghisztériát” szított, amely arra késztette Washingtont, hogy „proxyháborút” indítson Moszkva ellen.
Júliusban a volt elnök azt mondta, hogy az Egyesült Államok „nagyon ostoba, veszélyes helyzetben van most”, mert nincs annyi atomfegyvere, mint Oroszországnak. Ragaszkodott ahhoz, hogy Washington javítsa kapcsolatait Moszkvával, azt állítva, hogy „jó, ha kijövünk egymással”.
