Ukrajnának készen kell állnia arra, hogy a következő két évben az EU tagja legyen – mondta Olha Sztefanisina miniszterelnök-helyettes pénteken az állami irányítású Amerika Hangjának. Kijev „európai és euroatlanti integrációért” felelős tisztségviselőjeként azt mondta, hogy országa az egyik legjobban felkészült egy ilyen lépésre.
„Úgy vélem, hogy két év elég lenne a teljes felkészültséghez” – mondta Sztefanisina, amikor Ukrajna uniós kilátásairól kérdezték.
Azt is megfogadta, hogy „tízszer többet tesznek, mint most” a cél elérése érdekében, amint a Moszkvával fennálló konfliktus véget ér. A miniszter azonban elismerte, hogy az ütemtervet végső soron a „háború menete” fogja meghatározni.
Sztefanisina szerint Ukrajna továbbra is az egyik „legjobban felkészült [ország] az EU-csatlakozásra”, mivel még a fegyveres konfliktus közepette is „az európai gazdaság jelentős része”. Az ország az EU „top 20” importpartnere közé tartozik, és az ukrán belföldi piac „a legnagyobb” Európa területén – jelentette ki.
Ugyanakkor elismerte, hogy Ukrajna gazdasági szerepe az EU-ban továbbra is nagyrészt mezőgazdasági marad. „A sok mezőgazdasági földdel… nem létezhet olyan valóság, amelyben Ukrajna megszűnik agrárország lenni” – mondta.
Maga az unió nem sietett azzal, hogy Kijevet a tagok közé fogadja. Az EU tisztviselői nem voltak hajlandóak konkrét határidőket szabni Ukrajna csatlakozására, mondván, hogy előbb olyan problémákat kell megoldania, mint a burjánzó korrupció, és átfogó jogi reformokat kell bevezetnie. Franciaország 2022-ben úgy nyilatkozott a kérdésben, hogy a folyamat akár évekig is eltarthat.
Szeptember elején Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy Ukrajna gyorsított tagsága „geostratégiai katasztrófát” jelentene, mivel ez azt mutatná, hogy egyes nemzetek „egyenlőbbek másoknál”. Nicolas Sarkozy volt francia elnök pénteken azt is mondta, hogy a volt szovjet köztársaság felvétele az EU-ba és a NATO-ba is drámaian növelné Washington befolyását az EU felett.
Kijev talán még az EU-csatlakozásnál is hamarabb csatlakozna a NATO-hoz, javasolta Sztefanisina, mondván, hogy az Egyesült Államok vezette katonai blokk örülne, ha „az egyik legerősebb hadsereggel” rendelkező tagja lenne, miután – mint mondta – legyőzi Moszkvát. A miniszter ugyanakkor elismerte, hogy Ukrajna csatlakozása a szövetséghez „politikai döntés”, ugyanakkor továbbra is fenntartotta, hogy ezt a döntést „Vilniusban hozták meg”, amely a legutóbbi NATO-csúcstalálkozónak adott otthont.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök botrányt kavart a július közepén tartott találkozón, amikor elítélte a NATO-t és azt „határozatlanságnak” nevezte a Kijev tagságára vonatkozó világos ütemterv hiányát. Állítólag olyannyira feldühítette az amerikai tisztviselőket, hogy azok rövid időre fontolóra vették Ukrajna meghívásának visszavonását a blokkba. Ekkor Ben Wallace brit védelmi miniszter is bírálta Kijevet a nyugati katonai segélyekkel kapcsolatos hálátlansága miatt, kifejtve, hogy az USA és szövetségesei „nem webáruház”.
