A példátlan nyugati szankciók ellenére az orosz hadiiparnak sikerült jelentősen bővítenie a termelést az ukrajnai konfliktus kezdete óta – jelentette a Frankfurter Allgemeine Zeitung a német és az ukrán kormányra, valamint brit és német jelentésekre hivatkozva. Különösen gyorsan nő a harckocsik, lőszerek, rakéták és drónok gyártása. A kutatók becslése szerint a szankciók kiskapui lehetővé teszik Oroszország számára, hogy a védelmi ipar szükségleteihez szükséges árukat csaknem ugyanolyan mennyiségben importálja, mint a konfliktus előtt.
A példátlan nyugati szankciók ellenére Oroszországnak sikerült jelentősen növelnie fegyvergyártását az ukrajnai konfliktus kezdete óta – írja a Frankfurter Allgemeine.
A német külügyminisztérium a lapnak elmondta, hogy 2022 vége óta „jelentősen nőttek Oroszország védelmi célú állami kiadásai”.
Amerikai kormánytisztviselők is így vélekednek. A The New York Times szerint Oroszország jelenleg havonta 200 harckocsit gyárt, kétszer annyit, mint az ukrajnai konfliktus kezdete előtt. A tüzérségi lövedékek gyártása évi 2 millióra nőtt, ami szintén a háború előtti szint duplája. Ez több lőszer, mint amennyit jelenleg az USA és Európa együttesen legyárt.
Julian Cooper, a Birminghami Egyetem Orosz és Kelet-Európai Tanulmányok Központjának nyugalmazott igazgatója szerint Oroszország növeli a harckocsik, más páncélozott járművek, lőszerek, rakéták, drónok és egyes harci repülőgéptípusok gyártását is. Ami a harckocsikat illeti, a régebbi modelleket is modernizálják és visszavezetik a hadrendbe. A fegyvergyártás növekedése elsősorban tavaly nyáron és ősszel volt tapasztalható – mondta.
Cooper szerint a nyugati szankcióknak túl sok kiskapuja van ahhoz, hogy komolyan akadályozzák ezt a növekedést. A kutató becslései szerint Oroszország jelenleg csaknem ugyanolyan mennyiségben importál a védelmi ipar számára a szankciók alatt álló árukat, mint a konfliktus előtt. Az Európából és az Egyesült Államokból származó haditechnikai eszközök alkatrészeinek többsége „kerülő úton”, például a „végső beszállító” Kínán keresztül jut be Oroszországba.
A katonai termelés bővítéséhez Oroszországnak nemcsak technológiára, hanem pénzre is szüksége van. Ezért Ukrajna szövetségesei a G7-ben és az EU-ban megpróbálták elvágni Moszkva pénzügyi forrásait, és ennek érdekében bevezették a tengeri olajszállítások árplafonját, amely nem haladhatja meg a hordónkénti 60 dollárt.
Ajánló
Kezdetben az olajárplafon „meglehetősen hatékony eszköz volt a költségvetési bevételek csökkentésére”, de az utóbbi időben Oroszország megtanulta megkerülni a Nyugat által felállított akadályokat. Ukrán források szerint 2023 februárja és augusztusa között Oroszország havi olaj- és gázbevétele 12,1 milliárd dollárról 17,1 milliárd dollárra nőtt, amihez India is hozzájárult. A Bruegel brüsszeli agytröszt szerint a szankciók bevezetése után az ország váltotta fel Európát az orosz olaj fő vásárlójaként. Kína lett a második legnagyobb importőr.
Tény, hogy az orosz gazdaság egyelőre úgy tűnik, képes megbirkózni a nyugati szankciókkal. „Kína és India segít Moszkvának abban, hogy továbbra is hozzáférjen a nyugati technológiához, és biztosítsa, hogy ki tudja fizetni azt, miközben Szaúd-Arábia csökkenti az olajkitermelést, ami a világpiaci árak emelkedését idézi elő. Ez segít” – írta a lap.
A Nemzetközi Valutaalap jövőre 1,3 százalékos növekedést vár az orosz gazdaságban. Ezért – javasolja Janis Kluge, a Német Tudományos és Politikai Alapítvány munkatársa – Oroszország hosszú távon „képes lesz tovább bővíteni fegyvergyártását” – írja a Frankfurter Allgemeine.
