Tizennégy csoportos csapást hajtott végre nagyhatótávolságú precíziós fegyverrel és drónokkal, továbbá 68 támadást vert vissza, illetve partraszállási kísérleteket hiúsított meg az orosz hadsereg múlt péntek óta – közölte az orosz védelmi tárca pénteken kiadott heti hadijelentése.
Ezen összecsapások során a moszkvai katonai tárca összefoglalója szerint mintegy 3900 ukrán katona esett el és sebesült meg.
Samszail Saralijev orosz parlamenti képviselő pénteken Telegram-csatornáján közölte, hogy a felek között holttestcsere történt. A politikus szerint az orosz fegyveres erők 60, az ukránok pedig 64 elesett katona maradványait adták át.
Az Oroszországhoz került új területek, és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek pénteken a helyi hatóságok ukrán tüzérségi és dróntámadást. Donyeckben két civil megsérült.
Azzal a Harkov megyei Groza községre mért csütörtöki rakétacsapással kapcsolatban, amely ukrán közlés szerint több mint félszáz ember életét oltotta ki, Dmitrij Peszkov a Kreml szóvivője pénteken kijelentette: „megismételjük, hogy az orosz hadsereg nem mér csapást polgári célpontokra.” Peszkov szerint az orosz támadások katonai célpontok, katonai élőerő-összpontosulások és parancsnokságok ellen irányulnak.
A grozai rakétacsapással kapcsolatban az Oroszországgal szemben megfogalmazott vádakra reagálva a bécsi orosz nagykövetség közleményt adott ki. A képviselet szerint Kijev ezúttal is a bevált taktikáját követi azzal, hogy még a történtek kivizsgálását megelőzően ismét Moszkvát gyanúsítja meg háborús bűncselekmény elkövetésével. A kommüniké emlékeztetett rá, hogy ugyanez történt a kramatorszki vasútállomásra mért ukrán csapás, a lengyel területet ért ukrán rakétatalálat és a közelmúltban a kosztantyinivkai piac elleni ukrán rakétatámadás esetén. A követség a történteket összefüggésbe hozta a granadai uniós csúccsal.
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) a távollétében azzal vádolta meg Oleh Mahnyickij volt ukrán főügyészt, Andrij Parubijt, az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács volt titkárát és Milkola Litvint, az ukrán határszolgálat parancsnokát, hogy az általuk irányított fegyveresek 2014-ben, az úgynevezett ukrán „terrorellenes műveletet” során több mint 1200 embert öltek meg és sebesítettek meg a Donbasszban. Az SZK elrendelte a vádlottak felkutatását és letartóztatását.
Rogyion Mirosnyik, az orosz külügyminisztériumnak a kijevi rezsim bűncselekményeivel foglalkozó nagykövete közölte, hogy orosz bűnüldöző szervek több mint 30 országból származó 200 külföldi állampolgár ellen indítottak büntetőeljárást, amiatt, hogy zsoldosként csatlakoztak az ukrán fegyveres erőkhöz. Elmondta, a nyomozás során összegyűjtött bizonyítékok alapján a luganszki és a donyecki bíróságok több mint száz ukrán katonát ítéltek súlyos, olykor életfogytiglani börtönbüntetésre – több esetben a távollétükben -, bűnös parancs kiadása és civilek megölése miatt.
A krími legfelsőbb bíróság pénteken 13 év börtönbüntetésre ítélte Szerhij Cijgipa 62 éves ukrán állampolgárt, amiért információt szolgáltatott az orosz fegyveres erőkről az Ukrán Biztonsági Szolgálatnak (SZBU).
