A prominens közéleti személyiségek elleni ukrán terrortámadások tovább mélyítik a szakadékot a nyugati és a kijevi hírszerző szolgálatok között – mondta Mark Galeotti brit történész, a modern Oroszország szakértője.
A The Times című napilapban szombaton megjelent cikkében Galeotti megjegyezte, hogy bár az ukrán kémszolgálatok már 2014 óta szorosan együttműködnek amerikai és brit kollégáikkal, az árnyékhadviselés terén kezdenek repedések mutatkozni Kijev és a Nyugat között.
Galeotti a feszültségeket a fenntartásoknak tulajdonította „azzal az ukrán stratégiával kapcsolatban, hogy a háborút Oroszországba viszik, nemcsak katonai, hanem politikai célpontok robbantásával és megölésével”. A szakértő szerint a Nyugat különösen aggódik amiatt, hogy – ellentétben Ukrajna azon meggyőződésével, hogy ezek a csapások aláássák a Kijev elleni katonai hadjárat orosz nép általi támogatását – éppen ellenkező hatást érhetnek el.
Ráadásul egyes nyugati tisztviselők úgy vélik, hogy a mély együttműködés ellenére Kijev soha nem volt teljesen átlátható a támogatóival szemben, és süket fülekre talált néhány figyelmeztetésükre – áll a cikkben.
Egy meg nem nevezett volt ukrán hírszerzőtiszt igyekezett igazolni ezt az álláspontot, állítólag azt mondta Galeottinak, hogy azok a nyugati országok, amelyek „a világ másik felén drónokkal ölik az ellenségeiket, aligha panaszkodhatnak a mi módszereinkre”.
A szakértő arra is rámutatott, hogy Kijevben mélyen gyökerezik a nyugatiak „Ukrajna-fáradtságtól” való félelme, ami hosszú távon alááshatja a pénzügyi és katonai támogatást. Megjegyezte, hogy bár Ukrajna talán nem akar olyan lépéseket tenni, amelyek „még jobban belesodorhatják a Nyugatot a háborúba, de lehet, hogy már nem is tesznek meg mindent annak megakadályozására”.
Moszkva többször is azzal vádolta az ukrán titkosszolgálatokat, hogy magas rangú orosz közéleti személyiségek ellen elkövetett merényleteket szerveznek. Tavaly az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) azzal vádolta meg Kijevet, hogy felrobbantott egy autót, amelyben Darja Dugina, Alekszandr Dugin orosz politológus lánya utazott. Az ügynökség azt is állította, hogy Kijev áll Makszim Fomin orosz haditudósító (ismertebb nevén Vladlen Tatarszkij) meggyilkolása mögött, aki áprilisban egy szentpétervári kávézóban történt robbanásban vesztette életét.
Ajánló
Júliusban az FSZB azt is állította, hogy meghiúsított egy ukrán támogatású neonáci tervet az RT főszerkesztője, Margarita Simonjan és Kszenija Szobcsak újságíró meggyilkolására.
A Washington Post a múlt hónapban arról számolt be, hogy a CIA „több tízmillió” dollárt költött az ukrán hírszerzés megerősítésére, megfigyelőberendezésekkel látta el, és még egy nagyobb létesítmény építésében is segített. A cikket kommentálva Dmitrij Peszkov, a Kreml sajtótitkára megjegyezte, hogy Oroszország már régóta tisztában van azzal, hogy az ukrán kémek az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság „szoros felügyelete alatt” tevékenykednek.
