Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök Dmitrij Medvegyev orosz államfő moszkvai tárgyalásairól beszámolva, a Nyezaviszimaja Gazeta rámutat: Izrael szándéka az lehet, hogy rávegye Oroszországot, ne szállítsa le az SZ-300-as légvédelmi rakétakomplexumokat Iránnak , és támogassa az iráni rendszer elleni nemzetközi szankciók szigorítását. A szakértők szerint Oroszország számára előnyös lehet, ha nyomást gyakorol Iránra, de cserébe például azért, hogy részt vegyen a polgári célú békés atomról szóló egyezmények keretében kidolgozott projektek realizálásában az Egyesült Államokkal. Ezen kívül, a Nyugat hozhatna stratégiai döntést arról, hogy megkapva az orosz támogatást Iránnal kapcsolatban, elgondolkozzon a posztszovjet térségben folytatott politikájának felülvizsgálatáról.
Az Iránba történő szállítás visszamondásának ára lehet az is, hogy Izrael mondjon le a Grúziába irányuló fegyverszállításról. Az oroszországi különleges szolgálatoknál közölték, hogy egy Cipruson bejegyzett izraeli társaság bolgár közvetítőn keresztül próbál nagy mennyiségű lőfegyvert és lőszert eljuttatni Grúziába – írja a Nyezaviszimaja Gazeta.
A Kommerszant feltételezi, hogy Georgiosz Papandreu görög kormányfő moszkvai látogatása nincs összefüggésben a görög gazdaság nehézségeivel. Moszkva egyébként sem tud segíteni: Oroszország külső adóssága összevethető a görög külső adóssággal. Látogatása előestéjén Papandreu nyilatkozott arról, hogy Görögország támogatja a Déli Áramlatot, miután az EU különleges státusú projektjének tekinti. Athén kész más európai országokkal karöltve az EU szerveihez fordulni, hogy a gázvezeték bekerülhessen a transz-európai hálózatba. Egyelőre nem világos, mit kaphat cserébe ezért a lojalitásért Athén. Ha hitelről lenne szó, akkor Görögország javasolhatja, hogy Moszkva – legalábbis részlegesen – előre fizessem a Burgas -Alexandrupolis kőolajvezeték építéséért vagy vásárolja meg a részvények nagyobb csomagját – feltételezi a Kommerszant.
Közel egy évig tartott a Gazprom és a Szövetségi Vámszolgálat között a konfliktus az exportvám fizetéséről. Mára ez a helyzet rendeződött. Amint a Vrema Novosztyej lap írja, a vámszolgálat visszavonta tavalyi utasítását a százszázalékos előleg kifizetéséről. Most a „Gazprom export” hivatalosan visszatérhet a nyersanyagexport-volumenek bejelentési gyakorlatához. Azaz, beadja az ideiglenes nyilatkozatot, befizeti az 50 százalékos vámot, majd a fogyasztóknak leszállított mennyiségnek megfelelően benyújtja a záródokumentumot, és kifizeti a különbséget. A Gazprom-győzelem az is, hogy a továbbiakban nem szükséges vámnyilatkozatokat beadnia az orosz határon mért adatok alapján. A Gazpromban közölték, hogy nem lehet előre – vagyis az átadási – fogadási dokumentum aláírása előtt – pontosan kiszámolni a leszállított mennyiséget és annak az árát. A Vremja Novosztyej szerint a vámosokkal szembeni győzelem után a Gazprom anyagi eszközei jelentősen megnőhetnek.
(A szerző biztonságpolitika-szakirányos, V. éves politológus-hallgató)
