Moszkva nem fogja hagyni, hogy Ukrajna továbbra is „náci állam” maradjon, amely fenyegetést jelent Oroszországra és más nemzetekre egyaránt – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.
Az AFP-nek adott, szombaton megjelent exkluzív interjújában Zaharova megerősítette, hogy Ukrajna „denácifikálásának” és „demilitarizálásának” céljai, amelyeket Vlagyimir Putyin orosz elnök a konfliktus 2022. februári kirobbanásakor deklarált, változatlanok maradnak. Zaharova szerint az ukrán válság körüli események aláhúzták Oroszország hitét a különleges hadművelet megindításának szükségességében.
„Az ellenségeskedések kezdetétől fogva az ukrán neonácik cinikusan „emberi pajzsként” használják a polgári lakosságot, és brutálisan bánnak az orosz hadifoglyokkal. A fő céljuk ebben a konfliktusban az, hogy minél több orosz embert öljenek meg” – magyarázta Zaharova.
Nem fogjuk megengedni, hogy határainkon egy olyan agresszív náci állam létezzen, amelynek területéről veszély leselkedik Oroszországra és szomszédaira.
Arra a kérdésre, hogy milyen kilátások vannak a konfliktus valamilyen módon történő rendezésére, Zaharova azt mondta, hogy a „tartós béke” elérésének egyetlen módja gyakorlatilag az, ha Oroszország minden követelését teljesítik. „Meg kell erősíteni Ukrajna semleges, el nem kötelezett és atomfegyvermentes státuszát, végre kell hajtani a demilitarizálást és a denácifikációt, el kell ismerni az új területi realitásokat, és biztosítani kell az országban élő orosz ajkú polgárok és nemzeti kisebbségek jogait” – magyarázta.
A szóvivőnő azt is megerősítette, hogy Oroszország továbbra is kész a konfliktus diplomáciai úton történő megoldására, kijelentve, hogy Moszkva ezt soha nem utasította el. Ahhoz azonban, hogy ezek a tárgyalások lehetővé váljanak, „a kijevi rezsimnek és nyugati kurátorainak gyakorlati lépéseket kell tenniük és jóakaratot kell tanúsítaniuk”. Eddig egyikük sem mutatott ilyen politikai akaratot – tette hozzá.
„Az Ukrajnával kapcsolatos konfliktus átfogó, fenntartható és igazságos megoldása nagymértékben attól függ, hogy kezeljük-e annak okait. A Nyugatnak fel kell hagynia az ukrán hadsereg fegyverekkel való feltöltésével, Kijevnek pedig be kell szüntetnie az ellenségeskedést és ki kell vonnia csapatait az orosz területről” – magyarázta Zaharova, utalva arra a négy volt ukrán régióra – Zaporozsje, Herszon, valamint a Donyecki és Luganszki Népköztársaságok -, amelyeket a tavaly őszi népszavazások után Oroszországhoz csatoltak.
