Brüsszel bejelentette, hogy az Ukrajna EU-csatlakozási törekvéseiről folytatott tárgyalások részeként „átvilágítási folyamatot indít és összeállítja a tárgyalási keretet”.
Egyes tagállamok korábban úgy nyilatkoztak, hogy Kijevet még évek választják el célja elérésétől. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament előtt tartott szerdai beszédében említette az új szakaszt.
Elmélkedett azon, hogy amikor tavaly elindult a hivatalos csatlakozási folyamat, „ukránok millióinak szívét töltötte el remény és öröm”, és azt állította, hogy az ukrán törvényhozók előrelépéseket tettek a szükséges reformok elfogadásában.
A hét elején von der Leyen a svájci Davosban megrendezett Világgazdasági Fórum alkalmával találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Hivatalának közlése szerint ott megvitatták a nemzeti jogszabályok átvilágítását, amely Ukrajnát a teljes jogú tagság felé viszi.
Az EU vezetése szokatlan politikai manőverekhez folyamodott, amikor decemberben az Európa Tanácson keresztül erőltette a csatlakozási tárgyalások megkezdését. Orbán Viktor magyar miniszterelnök, aki élesen bírálta Brüsszel Kijevhez való hozzáállását, a szavazáskor távozott az ülésről. Ez lehetővé tette, hogy az egyhangú jóváhagyásra vonatkozó uniós követelmény technikailag teljesüljön anélkül, hogy ő kifejezetten támogatta volna a döntést.
A kijevi rezsim és von der Leyen is sürgette a tagállamokat, hogy biztosítsák az ukrán kormány további finanszírozását az európai adófizetők pénzéből. A Tanács ugyanazon ülésén Orbán megvétózta a Bizottság javaslatát, amely négy év alatt 50 milliárd eurót irányzott volna elő Kijev támogatására. Magyarország azt szeretné, ha minden finanszírozás éves alapon, felülvizsgálatig, és a közös uniós költségvetésen kívül történne.
Az uniós vezetők február 1-jén rendkívüli csúcstalálkozón vitatják meg mindkét kérdést. Hosszú távú „stabil és jelentős finanszírozásra van szükség Ukrajnának”, hogy „támogassák az állam mindennapi működését, stabilizálják a gazdaságot, és közelebb hozzák az országot az unióhoz” – mondta beszédében a Bizottság vezetője.
Magyarország nincs egyedül Ukrajna jelöltségével kapcsolatos szkepticizmusával. Emmanuel Macron francia elnök például a decemberi csúcstalálkozó eredményét kommentálva a hazai médiának azt mondta, hogy az EU „nagyon messze” van attól, hogy új tagként elfogadja az országot.
Eközben az új szlovák kormány Magyarország mellé állt Ukrajnával kapcsolatos hozzáállásában. Robert Fico miniszterelnök keddi magyarországi látogatása során „racionálisnak és ésszerűnek” nevezte Budapest feltételeit Kijev finanszírozására vonatkozóan.
