Dmitrij Medvegyev a kis- és középvállalkozók képviselőivel rendezett találkozót, amelyen a bürokráciai akadályok csökkentését ismertette. A Moszkvoszkij Komszomolec lap írja, hogy az államfő bejelentette: csökkenteni fogják a bűnügyi felelősséget olyan gazdasági jellegű bűncselekmények elkövetéséért, amelyek nem kapcsolatosak erőszak alkalmazásával. 100 ezer rubelos óvadékot kívánnak bevezetni a nem nagyon súlyos bűncselekmények elkövetése esetében, a súlyos bűncselekmények esetében pedig 500 ezret.
Az ingatlanok, kötvények, részvények szintén beszámíthatók óvadékként. A törvényjavaslat a közeljövőben az Állami Duma elé kerül. Az intézkedések a társadalom dekriminalizációját, a korrupció ellenes harc céljait szolgálják és javítani fogják a befektetési légkört is – vallja meggyőződéssel az elnök.
A Vedomosztyi Vlagyimir Putyin kormányfő szavait idézi, miszerint az ingatlanpiac támogatásra szorul, így a jelzáloghitel kamatlába nem haladhatja meg a 11%-ot. Putyin szerint ennek köszönhetően növelni lehetne a jelzáloghitel-használók számát. A bankok mintegy 250 milliárd rubel segélyt kapnak a jelzáloghitelekre. „Bizonyos értelemben ez mesterséges támogatás, mesterséges pénz – ismeri be a miniszterelnök. – Azonban a piacot egy kicsit fel kell melegíteni, bár nem szabad, hogy túlhevüljön. „A piac résztvevői azonban kételkednek abban, hogy a lakosság és az építőipari cégek egyhamar bekapcsolódhatnak a program megvalósításába. A pénz túlnyomó része szerintük a már korábban kiutalt hitelek refinanszírozására megy majd, az új lakások építésére viszont közvetlenül csak fokozatosan fog pénz menni. Egyébként – jegyzi meg a Vedomosztyi – a támogatási program bizonyos korlátozást is tartalmaz: csakis olyan hitelek esetében érvényes, amelyeket legkésőbb a múlt év júniusában adtak ki.
Az alkotmánybíróság határozatot hozott, amelynek értelmében polgári ügyekben az Európai Emberijogi Bíróság által hozott döntések orosz bírósági határozatok felülvizsgálása alapjául szolgálhatnak. Egyelőre nem lehet tudni, hogy az orosz alkotmánybírák döntése mikor emelkedik jogerőre. Az állam nemcsak kárpótlást köteles fizetni annak a személynek, amelynek emberi jogainak megsértését megállapította az Európai Emberijogi Bíróság, de köteles lesz biztosítani a sértett jogok teljes körű visszaállítását is, amennyire ez lehetséges, beleértve azokat a személyeket is, akik a panaszossal azonos helyzetűek. Vagyis kiküszöbölték azt a jogi helyzetet, amikor a strasbourgi bíróság által hozott ítéleteket a hazai bíróságok nem vették figyelembe, az állam pedig kerülte a pénzbeli kompenzáció kifizetését. A jogvédők egyetértenek azzal, hogy ez nagyon fontos döntés, amelynek komoly jogi és politikai következményei lesznek – jegyzi meg a Vremja Novosztyej.
Ajánló
(A szerző biztonságpolitika-szakirányos, V. éves politológus-hallgató)
