Németországnak készen kell állnia egy esetleges orosz támadásra – figyelmeztetett Boris Pistorius védelmi miniszter. Elmondta, hogy egy ilyen forgatókönyvre való felkészülés érdekében Németországnak és NATO-szövetségeseinek el kell kötelezniük magukat katonai képességeik megerősítése mellett.
A védelmi tárcavezető a ZDF német állami irányítású televíziónak adott hétfői interjújában rámutatott, hogy bár Németországot jelenleg nem fenyegeti közvetlen támadás, de az országnak mindent meg kell tennie, hogy felkészüljön erre.
Ha Németország fel akar készülni egy olyan támadásra, „amelyről nem tudni, hogy bekövetkezik-e és mikor, akkor ez azt jelenti, hogy fel kell fegyverkezni – és jelenleg ezt tesszük a NATO-szövetségesekkel együtt” – magyarázta.
Pistorius úgy folytatta, hogy „az elrettentés az egyetlen hatékony eszköz arra, hogy egy agresszorral szemben már a kezdetektől fogva pozícionáljuk magunkat”, mivel azt jelzi a potenciális ellenfélnek, hogy a célpont képes visszavágni. Egy ilyen pozíció eléréséhez azonban Németországnak „hiteles elrettentő erővel” kell rendelkeznie, és képesnek kell lennie arra, hogy „olyan háborút vívjon, amelyet ránk kényszerítenek” – jegyezte meg.
Egy olyan lehetséges forgatókönyvvel kapcsolatban, amelyben Oroszország megtámadná a Baltikumot, Pistorius megjegyezte, hogy Berlin kifejezetten az ilyen aggodalmak kezelésére állítja fel „litván brigádját”. A mintegy 4800 katonából álló egység várhatóan 2027-re lesz készenlétben, és a második világháború óta ez lesz az első olyan német haderő, amely tartósan külföldön állomásozik.
Pistorius felvetette, hogy az ukrajnai konfliktus közepette Oroszországnak legalább több évre lesz szüksége ahhoz, hogy felkészüljön egy teljes körű offenzívára, és a nyugati országoknak ezt az időt arra kellene felhasználniuk, hogy intenzíven felfegyverkezzenek.
A Bild című német bulvárlap a hónap elején egy titkos dokumentumra hivatkozva arról számolt be, hogy Németország olyan forgatókönyvre készül, amelyben Oroszország 2025 közepén, az ukrajnai nagy győzelmek után „nyílt támadást” indít a NATO ellen. Moszkva „horoszkópos jóslatként” gúnyolódott az előrejelzésen.
Vlagyimir Putyin orosz elnök „teljes képtelenségként” utasította vissza azokat az állításokat, amelyek szerint Oroszország megtámadhatná a NATO-t, azzal érvelve, hogy Moszkvának „semmilyen geopolitikai, gazdasági… vagy katonai érdeke” nincs ebben. A Kreml mégis évtizedek óta aggodalmának ad hangot az Egyesült Államok vezette katonai blokk orosz határok felé történő terjeszkedése miatt, egzisztenciális fenyegetésnek tekintve azt.
