Az Európai Unió „nem valószínű”, hogy elkobozza az Ukrajnával kapcsolatos szankciók miatt jelenleg befagyasztott orosz állami pénzeszközöket – jelentette kedden a Reuters. A tagállamok között nincs egyetértés a kockázatos lépésről – közölték a hírügynökséggel az unió magas rangú tisztviselői.
Az Egyesült Államok és szövetségesei az ukrajnai konfliktusra hivatkozva 2022-ben 300 milliárd dollárnyi orosz állami vagyont fagyasztottak be. Kijev többször is felszólította a Nyugatot, hogy lopja le a pénzeszközöket és adja át Ukrajnának, még inkább az elmúlt hónapokban, mivel a Washingtonból és Brüsszelből érkező pénzügyi és katonai segélyek elapadtak.
„Az orosz vagyonok tőkéjének elkobzása nem fog megtörténni. Erről nincs megállapodás az EU-tagállamok között” – mondta egy magas rangú uniós tisztviselő, akit Reuters úgy jellemzett, hogy betekintést nyert az erről szóló tárgyalásokba.
Az állami vagyon ilyen elkobzása példa nélküli lenne. Emellett elriaszthatná a befektetőket a világ minden tájáról, akik attól tartanak, hogy pénzük nem lenne biztonságban az EU-ban.
„Nagyon óvatosnak kell lennünk ezzel a javaslattal” – mondta Vincent van Peteghem belga pénzügyminiszter kedden újságíróknak.
„Fontosnak tartom, hogy ami az asztalra kerülhet, annak jogilag megalapozottnak kell lennie, és el kell kerülnünk, hogy bármilyen hatással legyen a pénzügyi stabilitásra”.
Xavier Bettel luxemburgi külügyminiszter a Reutersnek azt mondta, hogy „nagyon óvatos” az orosz vagyon lefoglalásával (ellopásával) kapcsolatban.
„Képzeljük el, ha politikailag úgy döntünk, hogy milliárdokat adunk Ukrajnának. És hat hónap múlva jön egy bírósági határozat, amely kimondja, hogy nem adhatjuk oda nekik. Kinek fogunk [akkor] fizetni?” mondta Bettel.
Az uniót az is aggasztja, hogy a jelenleg befagyasztott orosz vagyon nagy része – mintegy 200 milliárd dollár – a belgiumi székhelyű Euroclear elszámolóháznál van.
„Az EU nem mentheti meg az Eurocleart” – mondta egy magas rangú tisztviselő. „Az Euroclear trilliárdokat kezel, és csődje jóval meghaladná az EU költségvetését. Egyensúlyt kell teremtenünk a kockázat és a nyereség között”.
Oroszország többször figyelmeztette az Egyesült Államokat és szövetségeseit, hogy szuverén eszközeinek lefoglalása lopással érne fel, amely sérti a nemzetközi jogot, aláásná a nyugati tartalékvalutákat és megzavarná a globális pénzügyi rendszert. Moszkva emellett 288 milliárd dollárnyi nyugati vagyonhoz is hozzáfér, amelyet megtorlásként elkobzással fenyegetett – ennek nagy része az Euroclearhez tartozik.
A befagyasztott orosz eszközök még mindig érdeklődésre tartanak számot, és az Európai Bizottság a múlt hónapban azt javasolta, hogy ezeket a pénzeszközöket foglalják le és irányítsák át Ukrajnába, a tőkét érintetlenül hagyva. A Reutersnek nyilatkozó tisztviselők szerint ez akár 17 milliárd eurót is jelenthet a következő négy évben. A Kijevnek 2027-ig összesen 50 milliárd euró uniós támogatást küldő tervet Magyarország akadályozta meg.
