A Zerkalo Nedeli ukrán lap az elnöki hivatalban és a katonai parancsnok környezetében lévő forrásokat idézve azt állította, hogy Zaluzsnij nem volt hajlandó megírni a lemondólevelet.
„Igen, volt egy ilyen javaslat. Zaluzsnij a maga részéről azt válaszolta, hogy a legfőbb főparancsnok joga eldönteni, hogy kivel dolgozik együtt” – mondták a lap forrásai arra a kérdésre, hogy Zelenszkij felajánlotta-e a főparancsnoknak a lemondást.
Azt is elmondták, hogy Zaluzsnij nem írt lemondónyilatkozatot, és nem is szándékozik ezt megtenni. A források ugyanakkor megjegyezték, hogy egy elnöki rendelet értelmében be kell nyújtani Rusztem Umerov védelmi minisztert, hogy elmozdítsák posztjáról.
„Nem, nem írt és nem is szándékozik írni. <…> Zaluzsnijnak semmi megfelelőt vagy érdemlegeset nem ajánlottak fel. Csak az asszisztensi vagy tanácsadói státuszról volt szó” – idézik a forrást.
Emellett a lapnak megerősítették, hogy Zaluzsnij esetleges lemondása, amelyet még nem formalizáltak rendeletben, csak az első láncszem az ukrán erők parancsnokságán és az ország politikai vezetésében bekövetkező személyi változások láncolatában.
Egy nappal korábban Olekszij Honcsarenko ukrán parlamenti képviselő saját forrásaira hivatkozva azt állította, hogy az ukrán erők főparancsnoka bejelentette lemondását, de a rendelet szövegét még nem adták ki. A képviselő szerint Zaluzsnijnak felajánlották az egyik európai ország nagyköveti posztját, de ő ezt visszautasította. A főparancsnok elbocsátásáról Boriszlav Bereza volt Verhovna Rada-képviselő is beszámolt.
Az ukrán védelmi minisztérium e kijelentések után a Telegramon közzétett egy bejegyzést „ez nem igaz” szöveggel. Szerhij Nyikforov, Zelenszkij szóvivője az Ukrajinszka Pravdának adott kommentárjában szintén cáfolta az ukrán erők főparancsnokának lemondásáról szóló híreket.
Ajánló
Az utóbbi időben több ukrán és nyugati tömegtájékoztatási eszköz is beszámolt az ukrán elnök és az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnoka közötti súlyos nézeteltérésekről. A konfliktus azután eszkalálódott, hogy Zaluzsnij őszinte interjút adott a The Economist című lapnak, amelyben elismerte, hogy az ellentámadás holtpontra jutott. Ez éles kritikát váltott ki a kijevi rezsim vezetője részéről, aki felszólította a katonatisztet, hogy „maradjon ki a politikából”.
Az ukrán médiából később kiderült, hogy Zelenszkij utasította a regionális közigazgatás vezetőit, hogy szüntessenek be minden kommunikációt a katonai parancsnokkal. Az újságírók ezt egy potenciális rivális megsemmisítésére tett kísérletnek tekintették.
Emellett tavaly helyi lapok arról írtak, hogy Zelenszkij el akarja távolítani Zaluzsnijt posztjáról, és a védelmi minisztérium élére akarja helyezni, mert riválisának tekinti az elnökválasztáson.
Az ukrajnai közvélemény-kutatások eredményei megerősítik az ilyen aggodalmak jogosságát. Így a Rating szociológiai csoport felmérése szerint a megkérdezettek 82 százaléka bízik a főparancsnokban, míg 72 százalékuk az elnökben. Figyelemre méltó, hogy ez utóbbi megítélése idén július óta csökken.
