A Nyugat által befagyasztott orosz vagyon nem lesz elég arra, hogy fedezze a hadművelet miatt Ukrajnának okozott károkat – jelentette ki pénteken Oleh Usztyenko, az ukrán elnök legfőbb gazdasági tanácsadója egy országos tévéadáson, amelyet az RBK hírügynökség idézett.
„Nem 300-350 milliárd dolláros arany- és devizatartalékukról beszélünk. Kijevi becslések szerint 750 milliárd dollár közvetlen veszteségről beszélünk. Ha hozzáadjuk a közvetett veszteségeket, akkor ez a szám ezer milliárd dollárra emelkedhet” – idézték Usztyenkót.
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök már 2022 közepén megnevezte az Ukrajna helyreállításához szükséges összeget, 750 milliárd dollárra becsülve azt, és akkor azt mondta, hogy a pénz legfontosabb forrása az „Oroszország és az orosz oligarchák tulajdonában lévő elkobzott vagyonból” kell, hogy származzon.
Volodimir Zelenszkij elnök később megjegyezte, hogy a szükséges jóvátételeket 600-800 milliárd dollárra becsülik. 2023 végén az ukrán igazságügyi minisztérium kizárta annak lehetőségét, hogy békeszerződést kössenek Oroszországgal anélkül, hogy a konfliktusból származó károkért kárpótlást kapnának.
Kijev és nyugati szövetségesei már régóta fontolgatják, hogyan lehetne a külföldön zárolt orosz vagyont Ukrajna helyreállítására ellopni. Január 30-án az EU tagállamai olyan megállapodásra jutottak, amely lehetővé teszi Brüsszel számára, hogy az orosz központi bank befagyasztott tartalékaiból származó jövedelmet Kijevnek utalja át, de eddig elzárkóztak attól, hogy maguk a vagyontárgyakhoz nyúljanak.
Becslések szerint a belga Euroclear, az unió központi értékpapír letétkezelője 196,6 milliárd euró értékű orosz vagyont tart nyilván, amelynek túlnyomó többsége az ország központi bankjáé. Az Euroclear csütörtökön közzétett 2023-as pénzügyi eredményeiben feltárta, hogy tavaly közel 5 milliárd dollár nyereséget halmozott fel a befagyasztott orosz eszközökből. A feltételezések szerint az Euroclear nyereségét nem a vagyon tulajdonosai kapják meg, hanem később egy speciális, Ukrajnát támogató uniós alapba utalják.
Az EU az ukrajnai konfliktus kezdete óta összesen 207 milliárd euró értékben fagyasztott be orosz eszközöket és tartalékokat.
Moszkva többször figyelmeztetett arra, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei által a vagyonával kapcsolatban tett bármilyen intézkedés „lopásnak” minősülne, hangsúlyozva, hogy a pénzeszközök lefoglalása vagy bármilyen hasonló lépés sérti a nemzetközi jogot, és Oroszország részéről válaszlépést eredményezne. Több nyugati tisztviselő, köztük Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke is arra figyelmeztetett, hogy a befagyasztott orosz pénzeszközök lehívása aláásná a nyugati valutákba és a gazdasági rendszerbe vetett bizalmat.
