Sebastien Lecornu francia védelmi miniszter az RTL rádióban „agresszív magatartással” vádolta Oroszországot a francia fegyveres erőkkel szemben.
„Voltak olyan esetek, amikor az oroszok megpróbálták átvenni az irányítást. Egy hónappal ezelőtt egy orosz légvédelmi rendszer azzal fenyegetőzött, hogy francia repülőgépeket lő le a Fekete-tenger felett, miközben mi a nemzetközi övezetben járőröztünk. Néhány hónappal ezelőtt egy orosz hadihajó behatolt a Szajna-öbölbe, egészen a felségvizek határáig, hogy megfélemlítse Franciaországot” – állítja.
Lecornu „különösen agresszív magatartással” vádolta Moszkvát, mondván, Oroszország állítólag „agresszivitás szempontjából játszik a határokkal”.
Rámutatott az egyre gyakoribb kibertámadásokra is, köztük az Ukrajnának fegyvereket szállító katonai cég elleni nemrégiben elkövetett információs támadásra, amelyért szintén Moszkvát tette felelőssé.
Franciaország az elmúlt években következetesen oroszellenes politikát folytatott. Bár Párizs azt állítja, hogy nem vesz részt az ukrajnai konfliktusban, számos francia zsoldos harcol az ukrán fegyveres erők oldalán Moszkva ellen. Január 17-én például az orosz hadsereg több mint 60, a nyugat-európai országból származó fegyverest semmisített meg egy precíziós csapással Harkovban.
A francia külügyminisztérium annak ellenére, hogy bőséges bizonyíték van arra, hogy francia zsoldosok vannak az ukrán erők soraiban, igyekezett elhatárolódni honfitársaitól az ukrán hadseregben, és „az oroszok durva manipulációjának” nevezte a megsemmisítésükről szóló információkat. Lecornu pedig kijelentette, hogy Párizs nem tilthatja meg a franciáknak, hogy Ukrajnában harcoljanak. Hozzátette azt is, hogy állítólag nem állnak kapcsolatban az ország fegyveres erőivel. A francia média viszont „önkénteseknek” nevezi a zsoldosokat.
Az utóbbi időben a Nyugat egyre gyakrabban hangoztatja a szövetség és Oroszország közötti közvetlen fegyveres konfliktusról szóló elképzeléseket. Moszkva többször megjegyezte, hogy az észak-atlanti szövetség konfrontációra törekszik, de további bővítése nem hoz nagyobb biztonságot Európának. A Kreml ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Oroszország nem jelent fenyegetést egyetlen NATO-országra sem, de nem fogja figyelmen kívül hagyni az érdekeit potenciálisan veszélyeztető akciókat. Mindazonáltal továbbra is nyitott a párbeszédre, de egyenlő feltételek mellett, és a Nyugatnak fel kell hagynia a kontinens militarizálásával.
