Halászok egy csoportja fedezett fel egy lehetséges „kémballon” roncsait Alaszka partjainál, és ez egy FBI-vizsgálat tárgyává vált – jelentette pénteken a CNN. Egy állítólagos kínai kémballon tavalyi amerikai lelövése súlyos diplomáciai incidenst váltott ki Washington és Peking között.
A halászok a gyanús roncsot a hajójukra húzták, és átadják az FBI ügynökeinek, amikor a hétvégén visszatérnek a kikötőbe – jelentette a csatorna név nélkül nyilatkozó „az ügyet ismerő forrásokra” hivatkozva.
A legénység által velük megosztott fényképek alapján az FBI ügynökei megállapították, hogy az „kinézetre eléggé hasonlít egy külföldi kormány tulajdonában lévő megfigyelő ballonra ahhoz, hogy további vizsgálatot indokoljon” – állította a CNN.
Az FBI péntek este kiadott közleményében azt írta, hogy „tudomása van arról, hogy Alaszka partjainál egy kereskedelmi halászhajó roncsokat talált. Partnereinkkel együttműködve segítünk a roncsok kiemelésének logisztikájában”.
Tavaly februárban egy amerikai vadászrepülőgép lelőtte a Fehér Ház szerint egy feltételezett kínai „kémballont” Dél-Karolina partjainál. Mielőtt az Atlanti-óceán felett véget ért volna, a léggömb Alaszkától dél felé haladt, majd kelet felé fordult, hogy átszelje az Egyesült Államok határait.
Bár amerikai tisztviselők kezdetben azt állították, hogy a léggömb katonai létesítmények felett haladt el, és adatokat továbbított vissza Kínának, a Pentagon később azt mondta, hogy az eszköz nem gyűjtött semmilyen hírszerzési információt. Washington azonban továbbra is úgy véli, hogy a léggömb része volt annak a flottának, amelyet Peking az elmúlt években a magaslégköri megfigyelésre vetett be.
Kína a ballont „polgári eszköznek” minősítette, amely vis maior körülmények miatt tévedt az Egyesült Államok légterébe, és elítélte a lelövésére vonatkozó döntést.
Ajánló
Joe Biden amerikai elnököt hevesen bírálták a republikánusok, amiért hagyta, hogy a léggömb áthaladjon az Egyesült Államok területén, mielőtt a nyílt víz felett lelőtték volna. Az incidens tovább rontotta a Washington és Peking közötti kapcsolatokat, amelyek már amúgy is komolyan megromlottak Nancy Pelosi akkori házelnök augusztusi tajvani látogatása miatt.
Az Egyesült Államok az incidens nyomán szankciókat vezetett be a kínai repülőgépgyártó cégekkel szemben. Kína válaszul törvényt fogadott el, hogy saját szankciókat alkalmazzon az amerikai vállalatokkal szemben, Peking pedig kijelentette, hogy a két hatalom közötti magas szintű katonai kapcsolatok – amelyeket Pelosi tajvani útja után felfüggesztettek – nem folytatódnak addig, amíg az USA egyoldalúan fel nem oldja gazdasági szankcióit.
Ezek a katonai kommunikációs csatornák végül novemberben álltak helyre, miután Biden és Hszi Csin-ping kínai elnök Kaliforniában megbeszéléseket folytatott. A szankciók azonban továbbra is érvényben maradtak, és Wang Ji kínai külügyminiszter a múlt hónapban Münchenben tartott találkozón sürgette Antony Blinken amerikai külügyminisztert, hogy szüntesse meg azokat.
