Ferenc pápának az ukrajnai konfliktus lezárását célzó béketárgyalások elindításáról szóló megjegyzései nem helyénvalóak és időszerűtlenek – jelentette ki Josep Borrell, az EU külügyi vezetője.
Borrell megjegyzése azt követően hangzott el, hogy a katolikus egyházfő a múlt hétvégén az RSI svájci műsorszolgáltatónak adott interjújában kijelentette, hogy Kijev részéről bátorságról tanúskodna, ha kitűzné a „fehér zászlót” és béketárgyalásokat kezdene Oroszországgal.
„A szent atya belépett egy olyan kertbe, ahová senki sem hívta meg… De Ukrajnát megadásra szólítani több, mint békekívánság” – mondta a diplomata a spanyol közszolgálati RNE rádiónak adott csütörtöki interjúban.
Borrell a továbbiakban kijelentette, hogy szerinte „nem most van az a pillanat, amikor fel kell ajánlani Ukrajnának, hogy adja meg magát. Éppen ellenkezőleg, ez az a pillanat, amikor továbbra is segítenünk kell”.
Az EU vezető diplomatája a legutóbbi hivatalos személy, aki a pápa szavaival kapcsolatban, amelyek Kijevben és azon túl is felháborodást váltottak ki. Számos európai tisztségviselő közölte, hogy a megjegyzéseket úgy értelmezték, mint egy felhívást arra, hogy Ukrajna adja meg magát Oroszországnak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnapi nyilatkozatában – anélkül, hogy Ferenc pápát külön megemlítette volna – kijelentette, hogy a vallási személyiségek, akik Ukrajnán próbálnak segíteni, „együtt vannak az emberekkel, nem pedig két és fél ezer kilométerre valahol máshol, gyakorlatilag közvetítenek valaki között, aki élni akar, és valaki között, aki el akar pusztítani”.
Dmitro Kuleba külügyminiszter eközben a pápa állításaira, miszerint el kell tudni fogadni a vereséget, „bátorságot kell mutatni és tárgyalni”, úgy reagált, hogy az erős ember mindig „a jó oldalán áll”, és hangsúlyozta, hogy Ukrajna zászlaja az egyetlen, amely mellett az ország „él, meghal és győzni fog”.
„Soha nem fogunk más zászlót kitűzni” – jelentette ki Kuleba.
Kijev több külföldi finanszírozója is elutasította a pápa nyilatkozatát.
Közben a Kreml közölte, hogy osztja a pápának a Moszkva és Kijev közötti béketárgyalások iránti vágyát, és Moszkva többször is felszólított a tárgyalásokra.
Oroszország még azután is, hogy 2022 tavaszán megszakadtak a Moszkva és Kijev közötti tárgyalások, többször hangsúlyozta, hogy továbbra is nyitott az érdemi béketárgyalásokra, és az ukrán hatóságokat okolta a diplomáciai áttörés elmaradásáért.
Kijev és nyugati támogatói azonban ragaszkodtak ahhoz, hogy megállapodás csak Ukrajna feltételei szerint jöhet létre, és a Zelenszkij által javasolt úgynevezett békeformulát hirdetik, amely az összes korábbi ukrán terület tárgyalást nem tűrő visszaadását, valamint az összes orosz csapat feltétel nélküli kivonását és az orosz vezetők nemzetközi bíróság elé állítását követeli.
