Aleksandar Vučić szerb elnök kijelentette, hogy kitart korábbi állítása mellett, miszerint Vlagyimir Putyin nem engedte volna, hogy a NATO 1999-ben Jugoszláviát bombázza, ha akkor ő lett volna az orosz elnök.
Az orosz kollégájával 2019-ben Szocsiban folytatott megbeszéléseken Vučić azt mondta, hogy „mi Szerbiában Putyint jobban értékeljük, mint más [oroszországi] vezetőket… Ha Putyin hozta volna a döntéseket 1999-ben Oroszországban, akkor senki sem bombázott volna minket”.
A szerb államfőt a „Belgrád” című dokumentumfilmhez adott interjújában, amelyet a NATO-légicsapások kezdetének 25. évfordulója alkalmából vasárnap sugárzott a Rosszija 1 televíziós csatorna, arra kérték, hogy kommentálja ezt az állítást.
„Azt mondtam, amit gondolok. Ebben az országban [Szerbiában] minden ember ugyanezt gondolja” – válaszolta Vučić.
„Oroszország néhány korábbi vezetője három nappal az amerikaiak után szokott szankciókat bevezetni ellenünk” – mondta Borisz Jelcinre utalva, aki 1991 és 1999 között volt elnök.
1999. március 24-én az Egyesült Államok és szövetségesei légicsapásokat indítottak az akkori Jugoszlávia ellen, miután Belgrádot vádolták a „túlzott és aránytalan erő alkalmazásáért” a koszovói albán felkelés elleni fellépés során. A NATO harci gépei 900 bevetést hajtottak végre a 78 napos bombázási hadjárat során, amely a szerb kormány adatai szerint 2500 polgári személyt ölt meg, köztük több mint 80 gyermeket. A nyugati hatalmak az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazása nélkül cselekedtek.
A NATO „kihasználta ezt a helyzetet, és megtalálta a módját annak, hogy bombázzon minket, hogy elpusztítsa országunkat, mert nem volt ellensúly globális szinten, nem volt senki, aki akkor ellen tudott volna állni nekik” – magyarázta a szerb elnök.
Ugyanebben a dokumentumfilmben szerepelt Putyin válasza Vučić azon felvetésére, hogy 1999-ben leállította volna a NATO bombázását; az orosz elnök hangsúlyozta, hogy „Jugoszláviában más volt a helyzet. Az ország súlyos belső konfliktus állapotában volt”. Emiatt „nehéz most erről beszélni” – mondta.
„Mindenesetre, ha egyetlen szövetségesünk lett volna [Jugoszláviával szemben], akkor természetesen építettük volna a kapcsolatokat azzal a szövetségessel… Ha bármilyen kötelezettségünk lett volna a kapcsolatainkban, akkor természetesen teljesítettük volna ezeket a kötelezettségeket. Akkoriban nem voltak ilyen kapcsolatok Oroszország és Jugoszlávia között” – magyarázta Putyin.
Ajánló
Az orosz elnök, akit később, 1999-ben neveztek ki először orosz miniszterelnöknek, azt is mondta, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei akkori tettei „teljesen elfogadhatatlanok voltak, és hatalmas tragédiának” nevezte a NATO Jugoszlávia elleni törvénytelen támadásait.
