Leonor Gewessler osztrák energiaügyi miniszter nyilvánosságra hozta azt a tervet, amelynek célja, hogy kevesebb mint fél évtized alatt megszüntesse az ország Moszkvától való energiafüggőségét – jelentette pénteken a Kurier című napilap a jogszabálytervezetre hivatkozva.
Az EU által az ukrajnai konfliktus miatt Oroszországgal szemben bevezetett szankciók nem a gázimportot célozzák. Ennek ellenére a korlátozások és az Északi Áramlat gázvezetékek 2022. szeptemberi szabotálása miatt az unióba irányuló orosz szállítások jelentősen visszaestek.
Az ország energiaügyi minisztériuma az Austria Press Agency megkeresésére megerősítette a törvényjavaslat részleteit, amelynek elfogadásához az osztrák kormánypárt jóváhagyására és legalább kétharmados parlamenti támogatásra lenne szükség.
Februárban Gewessler radikális lépéseket sürgetett az ország orosz gáztól való függőségének csökkentése érdekében, beleértve az OMV állami energetikai vállalatnak az orosz Gazprommal kötött, 2040-ig szóló hosszú távú szerződés felbontását. A miniszter elismerte, hogy Ausztria oroszországi gázimportjának aránya növekszik, és decemberben rekordmagas, 98%-os szintet ért el.
Gewessler állítólag elküldte a Karl Nehammer kancellár vezette Osztrák Néppártnak (ÖVP) azt a törvényjavaslatot, amely kötelezi a kormányt az ország gázellátásának diverzifikálására. A miniszter javaslata módosítaná a gázipari törvényt, a gázdiverzifikációs törvényt és az energiakormányzási törvényt – írta a Kurier.
A javasolt változtatások célja, hogy az osztrák gázimport, amely túlnyomórészt Oroszországból származik, már 2027-ben nullára csökkenjen.
A lap szerint az októberben kezdődő 2024/25-ös gázévtől kezdve minden osztrák gázszolgáltatónak kötelessége lenne a mennyiségében egyre nagyobb arányban nem orosz földgázt kimutatni.
Ajánló
2023-ban Ausztria orosz gázimportja elérte az ukrán konfliktus előtti szintet – jelentette az OMV az év elején -, mivel az ország csaknem kétszer annyi gázt importált, mint amennyire a gazdaságának szüksége volt. A Bloomberg által idézett adatok szerint a stabil orosz gázellátás és a megnövekedett szállítások lehetővé tették, hogy Bécs húsz év után először nettó energiaexportőrré váljon.
