Az ukrajnai helyzet irányíthatatlanná válik, mivel a nyugati országok átlépik a vörös vonalakat – jelentette ki Rumen Radev bolgár elnök, akit a bolgár nemzeti televízió idézett.
„Eddig két vörös vonal volt, amely visszafogta az ellenőrizetlen eszkalálódást (az ukrajnai konfliktusban – a szerk.). <…> Az első az, hogy a konfliktus földrajzi kiterjedését csak Ukrajna területére korlátozzuk, a második pedig az, hogy megakadályozzuk a NATO és az orosz csapatok közvetlen összecsapását. Azzal, hogy engedélyezték a nyugati fegyverek használatát mélyen Oroszország belsejében, és hogy tanácsadókat és kiképzőket küldjenek a frontvonalra, ezeket a vörös vonalakat máris átlépték” – mondta az államfő.
Hozzátette azt is, hogy az ukrajnai helyzettel kapcsolatos álláspontját akkor fogja kifejteni, ha ő képviseli Bulgáriát a NATO washingtoni csúcstalálkozóján.
A csúcstalálkozót július 9. és 11. között tartják az amerikai fővárosban. A kormányon múlik, hogy pontosan ki képviseli majd Bulgáriát. Radev elnök a washingtoni csúcstalálkozót „egzisztenciálisnak” nevezte, és más találkozóktól eltérőnek. Azt mondta, hogy Bulgária ideiglenes kormányának „történelmi felelősség” a küldöttek kiválasztásában.
A kormány és az elnöki hivatal közötti nem hivatalos megállapodások szerint 2012 óta mindig az államfő utazik az ilyen eseményekre. Egy évvel ezelőtt azonban a kormány Nyikolaj Denkov miniszterelnököt küldte a vilniusi csúcstalálkozóra. A bolgár média ezt a döntést azzal hozta összefüggésbe, hogy Radev elnök ellenezte a Kijevnek nyújtott katonai támogatást.
Agresszív NATO-retorika
Az orosz külügyminisztérium szóvivője a múlt héten azt mondta a RIA Novosztyinak, hogy Joe Biden amerikai elnök engedélyezte Ukrajnának, hogy amerikai fegyvereket használjon a Harkovot fenyegető orosz területen lévő célpontok elleni elhárító hadviselésre. A The Wall Street Journal forrásai szerint Washington engedélyezte a rakéte-sorozatvető rakétarendszerek, a HIMARS rendszer és a tüzérségi rendszerek használatát „Harkov térségében”.
Emellett Wolfgang Büchner német kormányszóvivő május 31-én megerősítette, hogy Berlin engedélyezte Kijevnek, hogy német fegyvereket használjon a Harkov régióval szomszédos orosz területre mért csapásokhoz. Christian Freuding vezérőrnagy, aki a német védelmi minisztérium ukrajnai különleges vezérkarát vezeti, a maga részéről elismerte, hogy Kijev a Berlin által átadott Patriot rakétákkal orosz repülőgépeket lőhet le orosz terület felett.
Az utóbbi időben a nyugati politikusok egyre gyakrabban követelik, hogy az ukrán erők számára engedélyezzék csapások indítását orosz területre. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is ilyen nyilatkozatot tett. Ezt az álláspontot Emmanuel Macron francia elnök is támogatta, Lars Lekke Rasmussen dán külügyminiszter pedig azt mondta, hogy Koppenhága engedélyezné Kijevnek, hogy F-16-os vadászgépeket használjon erre a célra.
Ugyanakkor a szövetség többi országa ellenezte ezt. Antonio Tajani olasz miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter szerint Ukrajna csak saját területén használhatná a Nyugattól kapott fegyvereket. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter őrült ötletnek nevezte a NATO terveit.
Vlagyimir Putyin hangsúlyozta, hogy a NATO-országok képviselőinek tisztában kellene lenniük azzal, „mivel játszanak”, amikor arról beszélnek, hogy azt tervezik, hogy Kijevnek lehetővé teszik, hogy „legitim célpontokat” támadjon orosz területen.
