Orbán: nem akarom kockáztatni sem, hogy orosz katonai célponttá teszem Magyarországot

Az európai parlamenti választással lelassítottuk a háború felé száguldó vonatot, időt nyert Európa – jelentette ki Orbán Viktor pénteken, a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában; a miniszterelnök Soros György bíróságának ítéleteként értékelte az uniós bevándorlási politika megsértéséért az Európai Unió Bírósága által Magyarországra kiszabott nyolcvanmilliárd forintos büntetést.

Orbán Viktor kiemelte: Európában demokráciák vannak, amelyekben nem lehet figyelmen kívül hagyni az emberek véleményét. Ha a kormányok azt látják, hogy a háborúpárti álláspontjuk következményeként megbuknak, akkor „kapnak egy extra motivációt, hogy a békéről kezdjenek gondolkodni”.

A választás napján megbukott a francia és a belga kormány, a német kancellár pártja a saját országában a harmadik lett a választáson, ami Németországban példátlan – mondta.

Az európai emberek akarata világos jelzés az európai vezetők számára, hogy ha nem állnak a béke oldalára, meg fognak bukni – értékelt Orbán Viktor.

Kijelentette: a magyar kormány a legnagyobb megerősítést kapta a választáson, a magyar emberek a békére szavaztak, és ez döntő érv volt a NATO-főtitkárral folytatott tárgyaláson.

Értékelése szerint a kormánypártok utcahosszal nyerték meg az európai és önkormányzati választásokat, amelyek arról szóltak, hogy a háború vagy a béke oldalára álljanak-e a magyar politikai pártok. Azok nyertek, akik a béke oldalára álltak, „itt nincs mozgástér” – jelentette ki, hozzátéve, egy pillanat alatt megértették Washingtonban és Brüsszelben is, hogy lehet próbálkozni, de a magyar kormány ettől kezdve nem fog elmozdulni a saját álláspontjáról, mert megerősítést és kötelezettséget kapott a saját választóitól.

Megjegyezte: két hónapon keresztül járta az országot és kérte az embereket, hogy értsék meg, a választás a háború és béke kérdése.

Hozzátette, a választások után három nappal pedig konkrét következménye lett az emberek szavazatainak, hiszen a választási eredményt felhasználva tudta elérni – NATO főtitkárával folytatott budapesti tárgyalásán -, hogy kívül tartsa Magyarországot a NATO ukrajnai misszióján.

Nagyon fontosnak és Magyarország számára nagyon kedvezőnek értékelte a NATO-val kötött megállapodást, ugyanakkor a NATO-n belüli alapvető nézetkülönbségnek nevezte, hogy a 32 tagállamból 31 „le akarja győzni az oroszokat”, ezért támogatják Ukrajnát, míg a magyar álláspont szerint azonnali tűzszünetre kellene rászorítani a feleket.

A miniszterelnök kiemelte, hogy Magyarország a NATO-ban az elfogadott, elismert, lojális és kiemelkedően együttműködő országok közé tartozik.

A NATO a mi otthonunk – fogalmazott, ugyanakkor hozzátéve, hogy a NATO a „háborút segíti elő, mi meg a béke oldalán vagyunk”.

Jelezte: létrejön egy NATO-ukrán misszió, azaz koordinálják az átadandó fegyverek átszállítását, három bázist hozva létre ehhez a tagállamok területén. Kijelentette ugyanakkor, hogy Magyarország erre nem hajlandó, mert ahol fegyvereket adnak át, az katonai célponttá válik az ellenség nézőpontjából.

„Én nem akarom kockáztatni sem Magyarország, sem a magyar emberek békéjét azzal, hogy orosz katonai célponttá teszem Magyarország bármelyik négyzetcentiméterét. Ezt el akarom kerülni, ezen dolgozom. És ez eddig sikerült is” – szögezte le.

Hozzátette: a fegyverszállítás koordinálása mellett a tagállamok a katonai erőfeszítések támogatására „pénzt dobnak össze”, illetve közvetlen szerepet vállalnak a frontra menő katonák kiképzésében.

Szerinte Magyarországon óriási nyomás van: 31 tagállam tol bennünket arra, hogy álljunk át a béke oldaláról a háború oldalára, vagy – jegyezte meg -, ha korrektebb akar lenni, akkor arra az oldalra, ahol azt gondolják, hogy „a békét háborúval és a háború megnyerésével lehet elérni”.

Közölte: a NATO-val szemben nagyon világos igényeik voltak, köztük az, hogy „egy fillért sem” adnak erre a misszióra, nem bocsátanak rendelkezésre magyar területet katonai akciók előkészítéséhez és nem szállítanak fegyvert, illetve nem vesznek részt a NATO területén kívüli akcióban.

Úgy vélte: a NATO-nak azért nehéz elfogadni egy ilyen magatartást, nehogy Magyarország precedenssé váljék, ugyanakkor a NATO szempontjai nem előzhetik meg Magyarország nemzeti érdekeit, és a magyar béke szempontjait.

Az Ukrajna közvetlen közelében lévő országok háborúval kapcsolatos álláspontjáról szólva azt mondta: a lengyelek és a románok azt gondolják, hogy mivel ők vannak legközelebb a frontvonalhoz, ők tudják a legtöbb segítséget adni az ukránoknak és mennek bele a háborúba.

A szlovákok óvatosak, a magyarok pedig egyértelműek – tette hozzá, jelezve, hogy a magyaroknak háromszoros óvatossággal kell eljárni, mint annak, aki Franciaországban „lógatja a lábát az Atlanti-óceán partján” vagy a „bajor erdőben iszogatja a sörét”.

A kormányfő a Békemenetet az elmúlt időszak „legnagyobb közösségi akarat-megnyilvánulásának” nevezte, amely arról szólt, hogy „Magyarország maradjon a béke szigete”, azaz se kívülről, se belülről ne veszélyeztesse semmi a békés életet. Az egyik fenyegetésnek a háborút jelölte meg, a másiknak pedig a migránsokat, szerinte ugyanis az európai tapasztalatok alapján „nincs békés élet, hogyha migránsok vannak”.