Az Egyesült Államok azon dolgozik, hogy „megteremtse a feltételeket” az örmény kormány számára, hogy az Oroszországgal fennálló kapcsolatát lezárja – árulta el James O’Brien, az Egyesült Államok európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkára.
A kijelentés szerdán hangzott el a szenátus külügyi bizottságának Európa jövőjéről szóló meghallgatásán.
O’Brien kiemelte, hogy az amerikai külügyminisztérium közös platformot hozott létre Jerevánnal, hogy segítsen csökkenteni az Oroszországtól való függőségét. Örményország „szinte teljes mértékben Oroszországtól függ az energia és a gazdaság tekintetében, és ezt diverzifikálnunk kell” – mondta, dicsérve Nikol Pashinyan miniszterelnök „bátor lépéseit”.
A külügyminisztériumi tisztviselő elmondta, hogy Örményország olyan ország, amellyel az Egyesült Államok és az EU tisztviselői „sok időt töltenek”, mint olyan országgal, amely szerinte „megpróbál közelebb kerülni az Egyesült Államokhoz”.
„Örményország lakosságának nagy része távolabb akar kerülni Oroszországtól, ezért megteremtjük a feltételeket ahhoz, hogy ez megtörténjen” – állította.
Június 11-én az Egyesült Államok és Örményország bejelentette, hogy kétoldalú kapcsolataikat a „stratégiai partnerség” szintjére kívánják emelni, és Washington segíteni fogja Jerevánt a kereskedelemben, a katonai ügyekben, az igazságszolgáltatásban és a demokráciában.
Másnap Pashinjan közölte, hogy Örményország kilép az Oroszország vezette Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetéből (KBSZSZ), megjegyezve, hogy a kilépés ütemezését még nem határozták meg.
A tengerparttal nem rendelkező kaukázusi ország a KBSZSZ egyik alapító tagja volt, és 1992 óta tagja a katonai szövetségnek. A Jereván és a szövetség közötti kapcsolatok azonban az elmúlt évben megromlottak, mivel Örményország azzal vádolta a KBSZSZ-t, hogy nem akadályozta meg szomszédját, Azerbajdzsánt abban, hogy katonai erővel visszaszerezze a Hegyi-Karabah régiót.
Az orosz békefenntartókat 2020-ban telepítették a régióba, miután Azerbajdzsán a helyi örmény milíciával folytatott konfliktusban visszafoglalta Hegyi-Karabah egyes részeit. A Kreml ragaszkodik ahhoz, hogy maga Pashinjan ismerte el Baku szuverenitását a régió felett, és azzal érvelt, hogy annak elvesztése már régóta elkerülhetetlen volt.
A múlt hónapban az Európai Unió bejelentette, hogy az úgynevezett Európai Békealaból 10 millió eurós segélycsomagot fogad el az örmény hadsereg számára.
Az orosz külügyminisztérium szóvivője, Marija Zaharova ezeket a terveket Brüsszel geopolitikai számításainak minősítette, amelyek célja a romboló befolyás kiterjesztése a transzkaukázusi térségre. Szerinte nyilvánvaló, hogy az úgynevezett békealap valójában nem a békéről és a stabilitásról szól, hanem inkább a konfliktusok kiprovokálásával foglalkozik.
Moszkva már korábban is figyelmeztetett a NATO azon törekvésére, hogy megvetné a lábát a Dél-Kaukázusban, hozzátéve, hogy a blokk törekvései nem válnak a régió javára.
