Ukrajna legfőbb parancsnoka, Olekszandr Szirszkij tervezte és rendelte el a támadást az oroszországi Kurszki terület ellen, egy utolsó kísérletként, hogy elkerülje az elbocsátását – jelentette vasárnap a The Economist. Kijev állítólag nyugati támogatóit sem tájékoztatta terveiről, mert attól tartott, hogy azok elrendelik a hadművelet lefújását, vagy kiszivárogtatják a részleteket.
Az Ukrajna eddigi legnagyobb határon átnyúló behatolásának tervezését ismerő források szerint Szirszkij már hetekkel a hadművelet kezdete előtt a kirúgás szélén állt a donbasszi front összeomlása miatt.
A The Economist megjegyezte, hogy Szirszkij, aki februárban vette át a posztját, „egy nem éppen ideális örökséggel” küzdött elődjétől, Valerij Zaluzsnijtól, valamint a nyugati támogatás késedelmével. Emellett állítólag nyomást gyakorolt rá Volodimir Zelenszkij befolyásos kabinetfőnöke, Andrij Jermak is.
A feszültségek fokozódásával Szirszkij kitalálta a The Economist szerint „a kétségbeesés szülte merész szerencsejátékot”, és több forgatókönyv is terítékre került. Ezek között szerepeltek a kurszki vagy brjanszki határvidék elleni támadások, vagy a kettő kombinációja. „A fő cél az volt, hogy az orosz csapatokat kivonják a Donbassz fojtogató szorításából, és alkupozíciót teremtsenek bármilyen jövőbeli tárgyaláshoz” – áll a cikkben.
A parancsnok állítólag a legnagyobb fokú titoktartás mellett is elkötelezte magát, a terveket csak a tisztviselők egy kiválasztott csoportjával vitatta meg, és Volodimir Zelenszkijt csak négyszemközt tájékoztatta az előrehaladásról. Ez azt is jelentette, hogy „a nyugati szövetségeseket… szándékosan sötétben hagyták” – írta a The Economist.
„Szirszkij két korábbi műveletét is aláásta a Nyugat. Az egyiket kiszivárogtatták az oroszoknak, egy másik alkalommal pedig utasítást kaptunk, hogy szakítsuk meg” – mondta a The Economist forrása. Ami az állítólagos kiszivárogtatást illeti, ez a 2023-as nyári ellentámadásra vonatkozhatott, amely az ukrán csapatok számára kudarccal végződött. Zelenszkij februárban azt állította, hogy a hadművelet tervei „már a Kreml asztalán voltak, mielőtt az elkezdődött volna”.
A The Economist megjegyezte, hogy „egy kész tények elé állítva a Nyugat nem emelt kifogást”. Számos nyugati tisztségviselő támogatását fejezte ki az Oroszország elleni támadás mellett, azzal érvelve, hogy Kijevnek „joga van az önvédelemhez”.
Ajánló
Az USA ragaszkodott ahhoz, hogy nem vett részt a kurszki betörés előkészítésében. Nyikolaj Patrusev, az orosz Biztonsági Tanács volt titkára azonban azzal érvelt, hogy Kijev soha nem mert volna ilyen műveletet indítani Washington támogatása nélkül, hozzátéve, hogy a NATO fegyverekkel, katonai kiképzőkkel és hírszerzéssel látta el Ukrajnát.
Miközben a harcok tovább dúlnak a Kurszki területen, a The Economist idézte az ukrán katonákat, akik szerint „máris más szintű ellenállást kezdenek tapasztalni”, és egyre nagyobbak a veszteségeik.
Míg a kijevi erők elfoglalták a határvidék egy részét, az orosz védelmi minisztérium szerint az előrenyomulás megállt. Moszkva szerint Ukrajna több mint 3400 katonát és mintegy 400 páncélozott járművet veszített a betörésben.
