Dánia bejelentette, hogy be kívánja zárni nagykövetségeit Burkina Fasóban és Maliban, válaszul a két nyugat-afrikai országban történt katonai puccsokra, amelyek állítása szerint kevés teret hagytak az együttműködésnek.
A lépés a dán kormány új partnerségi stratégiájának része a Száhel-országokkal – közölte a külügyminisztérium hétfőn.
Mali és Burkina Faso 2020, illetve 2022 óta katonai vezetés alatt áll. Mindkettő arra hivatkozott, hogy a civil kormányok kudarcot vallottak a régóta tartó dzsihadista felkelések megfékezésében, ami indokolta a hatalomátvételt.
Azóta a katonai hatóságok megszakították a védelmi kapcsolatokat több nyugati és európai uniós országgal, köztük a volt gyarmatosító Franciaországgal, és helyette Oroszországhoz fordultak együttműködésért.
Az egykori francia gyarmatokon végrehajtott katonai puccsok sorozata „nagyon korlátozott cselekvési teret teremtett a Száhel-övezetben” – közölte a dán külügyminisztérium.
Közölte, hogy Koppenhága növelni fogja diplomáciai „izomerejét” az egyiptomi, kenyai, dél-afrikai, nigériai és ghánai nagykövetségeken, miközben újakat nyit Szenegálban, Tunéziában és Ruandában.
„Egyértelmű érdekünk, hogy az afrikai országok ránk tekintsenek Európában, amikor a jövőjük irányát kell kijelölniük. Meg kell mutatnunk, hogy vonzó alternatívát tudunk nyújtani a kontinensen egyre növekvő kínai és orosz befolyással szemben” – jelentette ki Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter.
Ajánló
Új politikájának részeként a dán kormány ígéretet tett arra, hogy 2025-ben „konkrétabb” támogatást nyújt az EU afrikai erőfeszítéseihez, a regionális szabadkereskedelemre, a zöld infrastruktúrára és a digitalizációra összpontosítva.
Oroszország afrikai jelenléte, különösen a Száhel-övezetben, ahol Mali, Burkina Faso, Niger és a Közép-afrikai Köztársaság kormánya stratégiai biztonsági partnerként ismeri el Moszkvát, aggodalomra ad okot az EU-ban és a Nyugaton.
Franciaország és egyes nyugati szövetségesek, köztük az Egyesült Államok azzal vádolják Moszkvát, hogy „ragadozó” célokat követ a kontinensen, és szítja a franciaellenes hangulatot. Januárban Josep Borrell, az EU külpolitikai vezetője azt mondta, hogy az unió dilemmával néz szembe a Száhel-övezetben való további jelenlétét illetően Moszkva növekvő befolyása miatt.
