A kanadai levéltárnak azt tanácsolták, hogy ne hozza nyilvánosságra az országban tartózkodó náci háborús bűnösök nevét, mert attól tartanak, hogy ez is igazolja az Ukrajna elleni „orosz propagandát”.
A Kanadai Könyvtár és Levéltár (Library and Archives Canada, LAC) több kérést kapott a mintegy 900 nevet tartalmazó lista titkosításának feloldására, amelyet egy 1986-os háborús bűnösökkel foglalkozó bizottság állított össze.
Miután konzultált „több érdekelt féllel”, úgy döntött, hogy eláll a közzétételétől.
A konzultációkról szóló LAC-jelentés szerint az érdekeltek közül sokan aggódtak amiatt, hogy „az ukrán nevek nácikhoz való társítása” milyen következményekkel járna, mondván, hogy ez igazolná Oroszország állításait az ukrajnai katonai műveletéről – írja a Globe and Mail. Az újság egyike azoknak a szervezeteknek, amelyek kérelmet nyújtottak be a nevek kiadására.
Oroszország felhasználhatná a listát, hogy „továbbvigye ezeket az állításokat, vagy dezinformációs kampányokat folytasson Kanadában”, ami befolyásolhatja az Ukrajna iránti közvélemény támogatását – közölték a levéltárral.
„Néhány érdekelt fél attól tartott, hogy a jelentés nyilvánosságra hozatala újabb jogi lépéseket (büntetőeljárás, állampolgárság visszavonása vagy más módon) eredményezne a jelentésben megnevezett személyek ellen” – áll a LAC feljegyzésében, amelyet az Ottawa Citizen szerdán tett közzé.
Úgy tűnik, hogy az Ukrán-Kanadai Kongresszus egyike volt az egyébként meg nem nevezett érdekelt feleknek. A csoport vezérigazgatója a Globe and Mailnek azt mondta, hogy a listának „bizalmasnak kell maradnia”, de mindenkit, akiről kiderül, hogy háborús bűnöket követett el, felelősségre kellene vonni.
A Simon Wiesenthal Központ Holokauszt Tanulmányok Baráti Köre közölte, hogy kizárták a konzultációkból.
„Úgy tűnik, hogy a kormány a háborús bűnösök kívánságait a kanadaiak azon jogai fölé helyezi, hogy megtudják az igazságot azokról a szörnyű bűnökről, amelyeket azok követtek el, akik oly sok éven át csendben köztünk éltek” – mondta a központ vezető igazgatója, Jaime Kirzner-Roberts.
Ajánló
A nevek nyilvánosságra hozatala „etikus dolog lenne” – mondta Per Anders Rudling, a svédországi Lund Egyetem történésze, aki a Kanadában élő ukrán SS-veteránokat kutatta.
A második világháború után Kanadába bevándorolt náci háborús bűnösök között voltak a 14. Waffen-SS „Galizien” nevű, ukrán nemzetiségűekből álló gránátos hadosztályának tagjai. Egyikük Jaroszlav Hunka volt, akit tavaly Volodimir Zelenszkij ukrán elnök látogatása során a kanadai parlamentben kétszer is állva tapsoltak meg. A parlament elnökének le kellett mondania az incidens miatt, Justin Trudeau miniszterelnök pedig bocsánatot kért az eset miatt.
A listát a kanadai háborús bűnösökkel foglalkozó 1986-os vizsgálóbizottság jelentésének 2. része tartalmazza, amelynek elnöke Jules Deschenes, a Québeci Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott bírája volt.
A LAC-nek még ebben a hónapban kellett volna közzétennie a dokumentumot, de a folyamatot felfüggesztette, amíg „az információhoz való hozzáférésről szóló törvény és az adatvédelmi törvény értelmében teljes körűen át nem vizsgálják” – írta a Globe and Mail.
Ajánló
Oroszország régóta bírálja Ukrajnát, amiért engedélyezi az SS Galizien veteránjainak tiszteletére rendezett nyilvános felvonulásokat és egyéb szertartásokat. Moszkva tiltakozott az ellen is, hogy Kijev hivatalosan is tiszteleg a nacionalista szervezeteknek, amelyek a második világháború korai szakaszában együttműködtek a náci Németországgal. Az ukrajnai hadműveletet gyakran emlegetik nácimentesítésként is.
