A Telegram valós fenyegetést jelent Ukrajna nemzetbiztonságára – jelentette ki az ország katonai hírszerzés főigazgatóságának vezetője, Kirilo Budanov. A tisztviselő elismerte, hogy a titkosított azonnali üzenetküldő platform az ország elsődleges információforrásává vált, „minden mást felülmúlva”.
A Telegramot Pavel és Nyikolaj Durov orosz technológiai vállalkozók hozták létre 2013-ban. Egyik egyedülálló jellemzője, hogy lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy nyilvános közvetítő csatornákat és csoportokat hozzanak létre.
A Charter rádióállomásnak adott szombati interjújában Budanov azt mondta, hogy nem támogatja az üzenetküldő alkalmazás „egyszerű bezárását”. A hírszerzés vezetője szerint bár meglehetősen nehéz végrehajtani, egy ilyen tiltás azonban megvalósítható.
„Azt követelem, hogy minden Telegram-csatornát” kötelezzenek arra, hogy fizikai jelenlétet létesítsen Ukrajnában – jelentette ki Budanov.
„Ha úgymond hírt akarnak terjeszteni, akkor regisztráljanak, hogy mindenki megértse, hogy ezt a csatornát Ivan Ivanov Ivanovics orosz állampolgár regisztrálta, aki Moszkvában lakik” – magyarázta az ukrán tisztviselő.
Azzal érvelt, hogy így a Telegram-csatorna adminisztrátorai felelősséget viselnek a rajta közzétett tartalmakért.
Budanov szerint egyes csatornák „nem igazán nyomtatható anyagokat” tesznek közzé, és nem csak az Oroszországgal folyó katonai konfliktus kapcsán.
Március végén hasonlóan nyilatkozott, ugyanakkor megjegyezte, hogy a Telegram hasznos eszköz az ukrán titkosszolgálatok számára narratíváik terjesztésében az orosz ellenőrzés alatt álló területeken.
Ugyanebben az időben ukrán törvényhozók egy csoportja törvényjavaslatot terjesztett elő a Telegram „szabályozására”. Ez többek között azt tartalmazta, hogy az Ukrajnában működő üzenetküldő alkalmazásoknak bejegyzett irodát kell létesíteniük az országban – kivéve, ha székhelyük az EU-ban van -, és nyilvánosságra kell hozniuk tulajdonosi szerkezetüket és finanszírozásukat a kormánynak.
A Telegram alapítóját és vezérigazgatóját, Pavel Durovot augusztus 24-én, a párizsi Le Bourget repülőtéren történt landolása után őrizetbe vették, majd néhány nappal később óvadék ellenében szabadon engedték. Az orosz származású vállalkozót, aki Franciaország, az Egyesült Arab Emírségek, valamint a karibi St. Kitts és Nevis állampolgára is, 12 vádpontban, többek között gyermekpornó terjesztésében való bűnrészesség, kábítószer-kereskedelem és pénzmosás miatt vádolták meg. A vádak a Telegram laza moderálási szabályaira hivatkoznak, amelyek feltehetően lehetővé teszik, hogy a bűnözők széles körben használják a platformot.
A Telegram számára nem idegenek a jogi problémák, számos ország, köztük Oroszország hatóságai is kifogásolták a politikáját. Számos országban betiltották a szolgáltatást, mivel nem hajlandó együttműködni a helyi kormányzatokkal.
