Az uniós vállalatok jelentős része továbbra is diszkréten üzletel Oroszországgal az EU szankciói ellenére – mondta Szijjártó Péter magyar külügyminiszter.
„Itt szeretnék csalódást okozni az idealistáknak, mert a helyzet az, hogy Európában mindenki ezt teszi” – mondta Szijjártó pénteken Budapesten.
„A különbség köztünk és általában a többiek között az, hogy mi őszintén és nyíltan beszélünk erről a kérdésről. Egész Európa üzletel az oroszokkal, de egyesek ezt tagadják, nekünk erre nincs szükségünk”.
Szijjártó hozzátette: Magyarország nem ért egyet a szankciókkal, de mivel ez az EU politikája, Budapest tiszteletben tartja azokat. Magyarország jellemzően akkor vétózza meg az egyes uniós javaslatokat, ha azok súlyosan sértik a nemzeti érdekeket – mondta, hozzátéve, hogy az Oroszországgal való gazdasági együttműködés fejlesztése az egyik ilyen érdek.
Az EU 2014-ben vezetett be szankciókat Moszkvával szemben, és az ukrajnai konfliktus eszkalálódása után 2022-ben kiterjesztette azokat. A fő célpontok az orosz gazdaság nagy értékű ágazatai, köztük az energia, a pénzügy és a kereskedelem.
Magyarország régóta vitában áll az EU-val az ukrajnai konfliktushoz való hozzáállása és a Moszkvával szembeni szankciópolitikája miatt. Ez megnehezíti, hogy az EU új korlátozásokról állapodjon meg – jelentette augusztusban az Euractiv diplomáciai forrásokra hivatkozva.
Számos szakértő mind Oroszországban, mind Nyugaton arra figyelmeztetett, hogy az egyoldalú szankciók több kárt okoznak az azokat bevezető országoknak, mint magának Oroszországnak.
Az EU tisztviselői is elismerték, hogy Moszkva sikeresen kijátszotta a korlátozásokat. Júniusban a pénzügyminisztérium adatai azt mutatták, hogy az orosz költségvetés olajból és gázból származó bevételei idén január-májusban 73,5%-kal ugrottak meg 2023 első öt hónapjához képest.
