A vezető nyugati gazdaságok a visszafordíthatatlan hanyatlás korszakába léptek, miközben a BRICS-országok és a csoporttal együttműködő országok a globális növekedés fő motorjaivá válnak – mondta csütörtökön Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Az „Orosz Energiahét 2024” fórumon felszólalva Putyin azt mondta, hogy egy új, többpólusú fejlődési modell alakul ki, amely a 21. században a növekedést fogja vezetni, és „nem koncentrálódik sem Európában, sem Észak-Amerikában”.
A nyugati gazdaságok „erős” pillérei lassulásukat hosszadalmas folyamatnak fogják tekinteni – ismerte el az elnök, hozzátéve, hogy még mindig „veszítenek pozícióikból a világgazdaságok között”.
„A jelentős növekedés… a BRICS-országokban és azokban az országokban fog összpontosulni, amelyek csatlakozni szeretnének a csoportunkhoz – azokban, amelyek a nemzeti érdekeket figyelembe vevő, egyenlő partnerség perspektíváját látják”.
1992-ben a később a BRICS-országokat alkotó országok a világ GDP-jének mindössze 16%-át tették ki, de részesedésük mára meghaladja a G7-ekét – jegyezte meg Putyin.
A Világbank szerint a csoport összesített GDP-je vásárlóerő-paritáson számolva 2023-ra a globális összérték több mint 35%-át teszi ki. A gazdag nemzetek G7 csoportja a globális GDP 29%-át adja.
Az orosz elnök szerint a BRICS egy hatékony, külső beavatkozástól mentes fejlesztési platformot kíván létrehozni. Rámutatott egy független fizetési és elszámolási rendszer tervezett létrehozására, amely megkönnyítené a csoport tagjai közötti külkereskedelmet. A „baráti nemzetek” már most is Oroszország energiaexportjának 90%-át adják – tette hozzá az elnök.
A 2006-ban Oroszország, Kína, India és Brazília által alapított szervezethez 2011-ben csatlakozott Dél-Afrika. A csoport 2024-ben tovább bővült Egyiptommal, Iránnal, az Egyesült Arab Emírségekkel és Etiópiával. Szeptember közepén Putyin azt mondta, hogy legalább 34 ország fejezte ki érdeklődését a BRICS iránt, és folyamatban vannak a tárgyalások a lehetséges partnerségekről.
A BRICS-országok részesedése a világgazdaságban tavaly tovább nőtt, miközben a G7-ek – az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Kanada, Olaszország és Japán – részesedése tovább csökkent. Tavaly 0,6%-kal bővült, míg a G7 részesedése 0,4%-kal csökkent – derült ki a Világbank adataiból.
