Moszkva le fogja venni a tálibokat a terrorszervezetek listájáról – közölte pénteken újságírókkal Zamir Kabulov, Oroszország afganisztáni elnöki megbízottja. A változtatást Alekszandr Bortnyikov, a terrorfenyegetések elleni küzdelemért felelős Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) vezetője is megerősítette.
Oroszország az első országok között volt, amely kapcsolatot létesített a tálib kormánnyal, miután az 2021-ben átvette a hatalmat Afganisztánban. Oroszország azonban hivatalosan nem ismerte el a csoportot az ország kormányzó erejeként.
A nyugati megszállásnak vége
A csoport az amerikai csapatok kaotikus kivonulásának utolsó szakaszában vette át a hatalmat Kabulban, amely véget vetett Afganisztán 20 éves nyugati megszállásának. A Washington által támogatott Aszraf Ghani elnök kormánya elmenekült az országból, ahogyan sok olyan állampolgár is, aki segítette az amerikaiakat.
Májusban Kabulov úgy jellemezte a tálibokat, hogy „biztosan nem az ellenségeink”. A vezető diplomata pénteken újságíróknak nyilatkozva kijelentette, hogy az orosz külügyminisztérium és az FSZB más kormányzati szervekkel együtt dolgozik azon, hogy hivatalossá tegyék a tálibok törlését a nemzeti terrorista listáról.
„Az orosz vezetés már meghozott egy alapvető döntést ebben a kérdésben” – mondta, hozzátéve, hogy minden jogi eljárást meg kell engedni. Ehhez „lelkiismeretes munkára lenne szükség a jogászok, a parlament és más állami szervek részéről” – mondta Kabulov. A diplomata reményét fejezte ki, hogy „a végleges döntést a közeljövőben bejelentik”.
Az FSZB vezetője pénteken azt mondta, hogy Moszkva véglegesíti a tálibok feketelistáról való levételét. Bortnyikov szerint a lépés megnyitná az utat a csoporttal való „pragmatikus együttműködés” előtt, beleértve a szervezett bűnözés és az Iszlám Állam regionális szárnya, az ISIS-K elleni küzdelmet.
Az ISIS-K idén több, orosz földön elkövetett támadásért vállalta a felelősséget, köztük a Moszkva melletti zenés szórakozóhely márciusi megrohamozásáért, amelynek 145 halálos áldozata volt.
Oroszország 2003-ban feketelistára tette a tálibokat. A hatóságok akkor azt állították, hogy a csoport kapcsolatban állt az észak-kaukázusi iszlamista lázadással, és felelős volt egy orosz polgári repülőgép eltérítéséért 1995-ben.
Moszkva hozzáállása a csoporthoz azután kezdett megváltozni, hogy a felkelők nagyrészt vereséget szenvedtek otthon. A változást tovább erősítette az ISIS felemelkedése a 2010-es évek közepén. Vlagyimir Putyin elnök júliusban elismerte, hogy a tálibok de facto irányítják Afganisztánt. „Ebben az értelemben a tálibok a mi szövetségeseink a terrorizmus elleni harcban” – mondta Putyin, hozzátéve, hogy Moszkva »bizonyos jelzést« kapott arról, hogy a csoport kész az együttműködésre.
Szergej Lavrov külügyminiszter júniusban azt mondta, hogy Oroszország nem ismeri el a tálib kormányt, amíg az nem teljesít több feltételt, például a kábítószer-kereskedelem és a terrorizmus elleni küzdelem iránti elkötelezettséget, valamint „Afganisztán valamennyi nemzetiségének alapvető jogainak tiszteletben tartását”.
