Alexander Stubb finn elnök felszólalt az ellen, hogy Ukrajna feladja NATO-törekvéseit és területeket engedjen át a béke érdekében Oroszországgal.
A Politico és a Helsingin Sanomat című finn lap kedden arról számolt be, hogy Olaf Scholz német kancellár most az ukrajnai konfliktus rendezésének úgynevezett „finn modelljét” fontolgatja.
A modell arra utal, hogy Helsinki a második világháború után semlegességet hirdetett, és ezt a politikát követte csaknem nyolc évtizeden át, amíg 2023-ban csatlakozott a NATO-hoz. A Szovjetunió és Finnország 1939 novembere és 1940 márciusa között vívta az úgynevezett téli háborút. A konfliktus a moszkvai békeszerződéssel ért véget, amelynek értelmében a finnek átengedtek néhány határ menti területet a Szovjetuniónak.
Stubb a külföldi újságírókkal zajló keddi találkozóján elmondta, hogy tudomása szerint tárgyalások folynak, amelyek azon az elképzelésen alapulnak, hogy a „finn modell” és a moszkvai békeszerződés működhetne Ukrajna esetében.
„A válasz mindazoknak, akik ilyen típusú ötleteket vetnek fel, az, hogy felejtsék el” – mondta az elnök, akit a Helsingin Sanomat idézett.
Stubb szerint az ehhez hasonló történelmi analógiák „általában nem tűnnek működőképesnek”, és „nagy óvatossággal kell használni őket”. Finnország semlegessége csupán „a túlélés eszköze” volt az ország számára – állította Stubb, hozzátéve, hogy „véleményem szerint a hidegháború és az érdekszférái már a múlté”.
Ukrajnának minden joga megvan ahhoz, hogy meghatározza saját helyzetét az európai biztonsági területen – hangsúlyozta az elnök, utalva Kijev esetleges NATO-csatlakozására.
Ajánló
Ukrajna nem mutatott szándékot arra, hogy lemondjon arról a törekvéséről, hogy az Egyesült Államok vezette blokk tagjává váljon. Kijev azonnali meghívása a NATO-hoz való csatlakozásra és a Nyugat katonai támogatásának növelése volt az egyik legfontosabb pontja annak az úgynevezett „győzelmi tervnek”, amelyet Volodimir Zelenszkij ukrán vezető a múlt hónapban mutatott be a nyilvánosságnak. Zelenszkij javaslatait azonban az USA és az EU szkeptikusan fogadta.
Moszkva, amely ellenségesnek tekinti a NATO-t, és határozottan ellenzi annak keleti terjeszkedését, Kijevnek a blokkhoz való csatlakozási törekvéseit emelte ki az Ukrajna elleni 2022. februári hadművelet megindításának fő okai közül.
Vlagyimir Putyin orosz elnök júliusban megismételte, hogy az ukrán NATO-tagság „veszélyt jelentene Oroszország biztonságára”. Egy ilyen lépés nem teszi biztonságosabbá Ukrajna helyzetét, hanem csak fokozza a feszültséget – tette hozzá az orosz vezető. Minden országnak joga van saját biztonságát szavatolni, de van „egy korlát” – ezt nem szabad úgy tenni, hogy mások számára fenyegetést jelentenek – jelentette ki Putyin.
