Volodimir Zelenszkij ukrán államfő 2025 februárjáig meghosszabbította a hadiállapot és a mozgósítás időszakát – derül ki egy szerdán közzétett kormányzati jelentésből.
Ez a 13. alkalom a konfliktus kezdete óta, hogy a vonatkozó jogszabályokat úgy módosították, hogy mindkét intézkedés érvényben maradjon.
Az ukrán parlament által közzétett dokumentumok szerint az intézkedések további 90 napig, legalább jövő év február 7-ig maradnak érvényben. Az intézkedéseket legutóbb augusztusban hosszabbították meg, és november 10-ig kellett volna érvényben maradniuk. Minden meghosszabbítást a törvényhozóknak jóvá kell hagyniuk.
Zelenszkij szinte azonnal, a konfliktus 2022. februári eszkalálódása után hadiállapotot rendelt el az egész országban. Nem sokkal később általános mozgósítást hirdetett.
Ukrajna a konfliktusban elszenvedett súlyos veszteségek közepette nehezen tudta feltölteni katonai sorait, a mozgósítást pedig széleskörű sorozáselkerülés, hamisítás és korrupció kísérte. A hatóságok 2024 tavaszán szigorították a sorozási szabályokat, hogy növeljék a létszámot.
Kijev 27-ről 25 évre csökkentette a behívási korhatárt, és kötelezte a potenciális újoncokat, hogy jelentkezzenek a sorozóhivatalokban „adatellenőrzésre”. Az ilyen ellenőrzések gyakran azzal végződtek, hogy az embereket azonnal besorozták a hadseregbe és a frontra küldték őket.
A közösségi médiában számos olyan videó jelent meg, amelyen a sorozótisztek az utcán, edzőtermekben és bevásárlóközpontokban próbálják elrabolni az embereket. A The Times a múlt hónapban arról számolt be, hogy Kijev erőfeszítései a hadsereg létszámának növelésére „egyre csalárdabbá, kényszerítőbbé és erőszakosabbá” váltak.
Ajánló
A hét elején Roman Kosztenko parlamenti képviselő kijelentette, hogy az országnak legalább 500 000 újoncra lenne szüksége a harci veszteségek pótlására és az új egységek felszerelésére. Egy másik képviselő, Szolomija Bobrovszkaja szerint a hatóságok nem tudnak elég katonát mozgósítani ahhoz, hogy teljesítsék a hivatalos behívási kvótát. Ezen a héten Mariana Bezuhla törvényhozó is a nők besorozását szorgalmazta az élőerőhiány megoldása érdekében.
