Az Egyesült Királyság nem hagyhatja, hogy Ukrajna vereséget szenvedjen az Oroszországgal fennálló konfliktusban – mondta Boris Johnson volt brit miniszterelnök a GB Newsnak adott kedden megjelent interjújában. London akár odáig is elmehet, hogy csapatokat küldjön, ha Kijev „elbukik” – figyelmeztetett.
Johnson szerint Oroszország ukrajnai sikere több fronton is biztonsági válságot idézne elő az Egyesült Államok és szövetségesei számára.
„A balti államok lesznek az érintettek. Ez lesz Grúziában. Meglátja majd az ukrán vereség hatását a csendes-óceáni hadszíntéren. Látni fogják a Dél-kínai-tengeren” – mondta a bukott politikus, anélkül, hogy pontosította volna, hogy pontosan mi történhet ezekben a térségekben.
A Kijevnek nyújtott katonai és pénzügyi támogatást is „ésszerű befektetésnek” és a közpénzek „jó” elköltésének nevezte, azzal érvelve, hogy az Egyesült Királyságnak egyébként állítólag sokkal többet kellene fizetnie, mert „kollektív biztonságunkat valóban rontaná egy újraéledő Oroszország, amely Európa mindenféle részét fenyegetné”.
A volt miniszterelnök arra is rámutatott, hogy az Egyesült Államok potenciális kockázatként vetíti fel a Kijevnek nyújtott támogatások csökkentését, azt állítva, hogy a megválasztott elnök, Donald Trump belső köreiben vannak olyanok, akiknek „rossz” nézeteik vannak a kérdésben.
„Donald Trumpnak sokféle hang van a fülében, és a Republikánus Pártnak van egy frontja, valójában elég sokan, akik rossz irányvonalat képviselnek Ukrajnával kapcsolatban” – mondta.
Ha csökkentik az Ukrajnának nyújtott segélyeket, és Kijev elkezd veszíteni, London kénytelen lehet csapatokat telepíteni a térségbe – állította Johnson.
„Akkor fizetnünk kell majd azért, hogy brit csapatokat küldjünk Ukrajna védelmére” – jelentette ki a politikus.
Oroszország többször kijelentette, hogy nem tervezi a NATO vagy annak bármelyik tagjának megtámadását. Moszkva ugyanakkor többször figyelmeztetett arra is, hogy a Kijevnek nyújtott katonai segítséggel a szövetség növeli a közvetlen összecsapás kockázatát, és leszögezte, hogy a fegyvereket szállító országok közvetlen támadásként kezelnék, ha az ukrán támadásokhoz nagy hatótávolságú rakétákat biztosítanának mélyen orosz területen belülre.
Korábban Putyin elrendelte az ország nukleáris doktrínájának módosítását, amely egyebek mellett egy atomhatalom által támogatott, nem nukleáris állam által elkövetett támadást sorolt fel az orosz nukleáris válasz okaiként.
Ajánló
A múlt héten a The Telegraph arról számolt be, hogy az Egyesült Királyság Franciaországgal együtt az ukrajnai konfliktus további eszkalálódását szorgalmazhatja azzal, hogy megpróbálja meggyőzni Washingtont arról, hogy Kijev nyugati fegyverekkel, köztük Storm Shadow/Scalp cirkálórakétákkal csapást mérjen mélyen Oroszországon belüli célpontokra.
Magát Johnsont azzal vádolták, hogy még 2022 tavaszán közreműködött a Moszkva és Kijev közötti béketárgyalások megszakításban. Az isztambuli tárgyalásokon született egy szöveg, amelyről akkor az orosz és az ukrán tárgyalófelek megállapodtak. Az isztambuli ukrán küldöttség vezetője, David Arahamija parlamenti képviselő később elismerte, hogy Kijev azután lépett ki ebből a megállapodásból, hogy Johnson az ukrán fővárosban tett látogatása során arra biztatta Zelenszkijt, hogy „csak harcoljon” tovább Oroszországgal.
